400 éve hunyt el Matteo Ricci jezsuita, Kínában élt misszionárius

Az emlékév alkalmából Rómában vasárnap délelőtt 11 órakor a jezsuiták „Il Gesú” templomában Mariano Crociata püspök, az olasz püspöki konferencia főtitkára ünnepi szentmisét mutatott be. Szombaton, ugyanezen a helyen a Ricci-év keretében kerekasztal konferenciát szerveztek „A jezsuiták története” címmel. Ennek során Giancarlo Pani jezsuita Matteo Ricci római képzéséről tartott előadást.

1610. május 11-én hunyt el Pekingben a jezsuita szerzetes, akinek alakja iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik – írja az Osservatore Romano vatikáni napilap május 12-i számában, ahol egész oldalon foglalkozik a híres olasz hittérítővel. Idén számos fontos kulturális kezdeményezést rendeztek Olaszországban és Ázsiában. Május 1-jén nyílt meg a sanghaji EXPO, amelyen az olasz pavilonban emléket állítottak a jezsuita atyának. Számos megemlékezést tartanak ezekben a napokban Pekingtől Sanghajig, Firenzétől Genováig.

Matteo Ricci atya alakja hosszú ideig ellentétes megítélés alá esett a 17. századi katolikus missziók értékeléséhez kapcsolódó ellentétek miatt. II. János Pál az 1980-as években határozottan kiállt a jezsuita védelmében hangsúlyozva: minden cselekedetét, beleértve a kulturális tevékenységét is, az evangelizálás vágya hatotta át. Ricci atya megtestesítette a misszionárius példamutató életét.

Ugyanezekben az években megjelent P. Matteo Riccinek a kínai tudományos ismeretek fejlődéséhez való hozzájárulásának értékelése. Ő ismertette meg ugyanis a nyugati tudomány földrajz, csillagászat és matematika területén elért eredményeit Kínával, amely abban az időben a hanyatlástól szenvedett. A jezsuita szerzetes alakjának újra felértékelődését az európai misszionáriusok intelligenciájának lehet köszönni, akik felvetették a párbeszéd felvételének problémáját a kínai világgal a kulturális forradalom cezúráját követően. Matteo Ricci atya a tudományos ismeretek mellett Cicerót és Arisztotelészt is elvitte Kínába, lefordítva műveiket.

Alakja egyre nagyobb aktualitással bír, mert előfutára volt egy olyan nehézségnek, amellyel ma mindannyiunknak szembe kell nézni a multikulturális világban. Egyre gyakrabban fordul ugyanis elő, hogy olyan személyekkel kerülünk kapcsolatba, akik különböző kultúrákból származnak. Olyan párbeszédet kell kialakítanunk velük, amely nem teljesen illeszkedik bele sem az ő, sem a mi kulturális univerzumunkba, hanem valahol félúton e kettő között található.

Matteo Ricci valóban hidat épített Kelet és Nyugat között, amelyen az Evangélium el tudott jutni e távoli világba. Ahogy XVI. Benedek írta a maceratai püspöknek címzett üzenetében a jezsuita szerzetes halálának 400. évfordulója alkalmából: életéből hosszú éveket szentelt annak, hogy eredményes párbeszédet alakítson ki Nyugat és Kelet között. Ezzel párhuzamosan mélyen meghatározó tevékenységet folytatott az Evangéliumnak a kínai kultúrában való elültetése terén – idézi a pápát az Osservatore Romano vatikáni napilap.

Itt jegyezzük meg, hogy a Faludi Ferenc Akadémia Teológiai Műhelye, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Dogmatika Tanszéke és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola ünnepi ülést rendez május 17-én és 18-án „Misszió – globalizáció – etika: Matteo Ricci SJ szellemi öröksége” címmel a jezsuita tudós tiszteletére, halálának 400. évfordulója alkalmából. A főelőadásokon kívül szekció-előadások hangzanak el két témakörben: filozófia-vallástörténet/teológia – Kína/gazdaság-kultúra. A hétfői programnak a Sapientia, a keddinek a Párbeszéd Háza ad otthont. A rendezvény Lukács János SJ tartományfőnök ünnepi megnyitójával kezdődik.