„Amikor a könyv a másik meghallgatására hív” – az Osservatore Romano cikke
A könyv és a szerzői jogok világnapján, április 23-án Rómában is számos érdekes esemény
közül válogathatott az érdeklődő. Egyik ilyen volt az „Ara pacis” vagyis Augustus
császár Békeoltárának Múzeumában megrendezett előadássorozat, melynek délutáni szekcióján
„A vallások és a könyv” c. témáról folytattak beszélgetést. A katolikus egyházat Don
Enrico dal Covolo szalézi képviselte.
Hozzászólását azzal a mára szlogenné
vált mondással kezdte, mely a kereszténységet a könyv vallásának nevezi. Természetesen
az effajta mondások magyarázatra szorulnak, ugyanis a keresztény vallás középpontjában
nem a „Könyv”, vagyis a Szentírás áll, hanem egy személy: a Názáreti Jézus. Róla ma
sokaknak eszébe jut XVI. Benedek 2007-ben megjelent munkája, vagyis „A Názáreti Jézus”
c. könyve, mely többek között felhívás a „hit valódiságára”. Az, ami valóban számít
a keresztény vallásban nem más, mint a Jézus Krisztussal, a világ egyetlen megváltójával
való találkozás kegyelme. A keresztény ember számára az egyik kiváltságos lehetőség
a Jézussal való találkozásra pontosan a Szentíráson keresztül válhat valóra. Ha jól
megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az Evangélium – vagyis a megváltásról szóló örömhír,
aki maga Jézus Krisztus – négy könyvben válik „olvashatóvá”, melyek a könyvkiadás
történetében a legnagyobb sikert is aratták.
Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra
Pápai Tanácsának elnöke Marc Chagall-ra, a XX. századi festészet fontos alakjára utalva
megjegyezte: évszázadokon keresztül a művészek ecsetjeit az a hittel és szépséggel
teli betűsor vezette, mely nem más, mint a Biblia. Az evangéliumi történetek a nyugati
világ számára szimbólumok, események, alakok, ábrázolások gyűjtő írásai is voltak
és ha jól megfigyeljük, akkor felfedezhetjük azt a folyamatos és soha meg nem szakadó
történeti „fonalat”, mellyel a művészet csodálatos és egyedi módon láthatóvá tette
ezt a szent írást. Mindez érvényes arra a véget nem érő szakirodalomra is, mely a
Szentírásról, azon belül is az Evangéliumokról született. Gondolhatunk továbbá a „Lectio
Divina”, vagyis a Szentírással végzett rendszeres elmélkedő ima módszerére is, mely
az olvasáson, a meditáción, az imán és az elmélkedésen át közelebb viszi az embert
Istenhez, vagyis arra hív minket, hogy halljuk meg Isten nekünk szánt szavait.
Mindezek
után – mondta befejező szavaiban a szalézi pap – elmondhatjuk, hogy a keresztény vallás
szent írásait tartalmazó könyvek mindenkit arra hívnak, hogy „hallja meg az Úr szavát,
hogy hallgassa azt”, mely egyaránt vonatkozik az embertársaink iránti figyelemre:
halljuk és hallgassuk meg a másikat, aki felénk fordul. Ez elengedhetetlen az emberek
közötti együttélés és a civilizáció számára – fejezte be előadását don Enrico dal
Covolo szalézi a könyv és a szerzői jogok világnapján megrendezett római konferencián.