Portugália kulturális és vallási önazonosságával járuljon hozzá az európai közösség
építéséhez – a pápa homíliája a lisszaboni szentmisén
Apostoli látogatásának első napján május 11-én, kedden délután fél 6-kor XVI. Benedek
pápa a portugál főváros ún. Palota-terén (Terreiro do Paço) mutatott be szentmisét.
A téren álló palotát az 1775-ös nagy földrengés pusztította el. 1908-ban itt követtek
el halálos merényletet az ország utolsó előtti királya, I. Károly ellen. Két évvel
később megdöntötték a monarchiát és megszületett a Portugál Köztársaság. Az ünnepélyes
koncelebrációt megelőzően Lisszabon polgármestere átnyújtotta a portugál főváros kulcsait
XVI. Benedek pápának. A portugál labdarúgó bajnokságot éppen vasárnap megnyert csapat,
a Benfica kapitánya Nuno Gomes is adott ajándékot a pápának: a futballcsapat mezét,
rajta „Bento 16”, azaz XVI. Benedek felirattal. Ezt követően José da Cruz Policarpo
bíboros, lisszaboni pátriárka köszöntötte a Szentatyát. Az ajándékok kicserélésekor
a pátriárka egy hajó alakú ereklyetartót nyújtott át a pápának, benne a 304-ben vértanú
halált halt Szent Vince, a lisszaboni patriárkátus védőszentjének ereklyéjével, míg
a Szentatya egy aranykelyhet ajándékozott a bíborosnak. Az ünnepélyes szentmisének
lenyűgöző természeti keretet nyújtott a háttérben látható Tejo folyó számos hajóval
és a túlsó parton magasodó Krisztus Király szobor. A Szentatyával koncelebrált
mintegy négyszáz pap, 160 ezer hívő töltötte meg a teret és a környező utcákat. XVI.
Benedek homíliájában emlékeztetett a portugál misszionáriusokra, akik az évszázadok
során hirdették az Evangéliumot a világ minden földrészén. Portugália dicsőséges helyet
szerzett magának a nemzetek között azzal a szolgálattal, amelyet a hit hirdetésében
végzett. A világ öt földrészén mindenütt vannak helyi egyházak, amelyek portugál missziók
révén jöttek létre. A Szentatya hangsúlyozta, hogy ma is nagy szükség van a lelkes
evangéliumi tanúságtételre. Az egyházi hagyomány élő folyamában Krisztus nem kétezer
év távlatában van jelen, hanem valóban közöttünk van, ő az Igazság, amely megvilágítja
a jövő felé vezető utunkat. Lisszabon kikötő és menedékhely sokak reménye számára,
akik innen indultak útnak, vagy ide látogattak – mondta a pápa, majd utalással az
ajándékba kapott kulcsokra, így folytatta homíliáját megszemélyesítve a portugál fővárost,
barátként szólva hozzá: „Szeretném ezeket a kulcsokat, amelyeket most átnyújtottál
nekem arra felhasználni, hogy emberi reményeidet az isteni Reményre építsd”. A
pápa felidézte a város szentjeit, közöttük Szent Vince vértanú diakónust, a patriárkátus
fő védőszentjét. Megállapította, hogy az egyházban nem hiányoznak az engedetlenek,
sőt lázadók sem, az egyház azonban a szentekben ismeri fel legjellemzőbb vonásait,
bennük ízleli meg legmélyebb örömét. Minden szentben közös vonás, hogy életükben meg
akarják valósítani az Evangéliumot a Szentlélek késztetésére. A helyi egyház szentjeit
szemlélve a lelkipásztori prioritások között helyesen hangsúlyozza: minden keresztény
férfi és nő sugározza maga körül az evangéliumi örömet az élet minden területén, a
családban, a kulturális, gazdasági, politikai életben. A Szentatya intett annak a
veszélyétől, hogy túlságosan nagy bizalmat helyezzünk az egyházi struktúrákba és programokba,
a hatalom és a különféle tisztségek felosztásába. Mi történik azonban, ha a só ízetlenné
válik? Ahhoz, hogy ez ne következzen be, arra van szükség, hogy ismét erőteljesen
és örömmel hirdessük Krisztus halálának és feltámadásának eseményét, amely a kereszténység
központi tanítása, hitünk támasza. Krisztus feltámadása arról biztosít bennünket,
hogy soha semmilyen ellenséges erő nem pusztíthatja el az egyházat. Hitünknek tehát
van alapja, de arra van szükség, hogy ez a hit mindnyájunkban élővé váljon. A pápa
végül a fiatalokhoz fordult: hirdessék társaiknak Krisztust, mondják meg nekik, hogy
megéri Jézust követni. Mutassák meg lelkesedésükkel, hogy az egyetlen életstílus,
amelyben megtalálják az élet valódi értelmét, az igazi és tartós örömet, az nem más,
mint Jézus követése. A szentáldozás szertartása után a pápa felolvasta üzenetét,
amelyet a Tejo folyó szemben lévő partján található Krisztus Király kegyhely fennállásának
50. évfordulója alkalmából írt. A Szentatya az 1959-ben felavatott emlékművet példakép
gyanánt állította az új nemzedékek elé. Az akkori püspökök és világi hívek az Istenbe
vetett remény és a fogadalomhoz való hűség jelképeit vésették bele az emlékműbe, kifejezve
reményüket és hálájukat az ország békéjének megóvásáért. A kegyhely Krisztus Király
szobrának karja átöleli egész Portugáliát, emlékeztetve a Keresztre, amelyen Jézus
elnyerte a világegyetem békéjét, Királyként és szolgaként mutatkozott meg, mert ő
az emberiség valódi Üdvözítője. A kegyhelyen a hívők egyre inkább mélyítsék el
annak tudatát, hogy Krisztus a történelem Ura és Ítélő bírája – mondta üzenetében
XVI. Benedek pápa.