„Az egyházat nem külső ellenségei üldözik leginkább, hanem tagjainak bűnei” – XVI. Benedek szavai az újságírókhoz

A Lisszabon felé tartó repülőgépen a pápa, a szokásnak megfelelően válaszolt a kíséretében lévő újságírók kérdéseire. A következő témák kerültek szóba: a szekularizáció és a hit kapcsolata, a gazdasági válság és hatása Európára, a pápa fatimai zarándoklatának jelentősége, az egyházat sújtó sebek, mint a szexuális visszaélések. Ez utóbbi témával kapcsolatban XVI. Benedek megállapította: „Nem pusztán kívülről érik támadások a pápát és az egyházat, hanem az egyház szenvedése éppen belsejéből, az egyházban lévő bűnökből fakad. Ezt mindig is tudtuk, de ma valóban rettenetes kép tárul elénk: a legnagyobb egyházüldözést nem a külső ellenség okozza, hanem az egyház belsejében fellelhető bűnök. Az egyháznak tehát nagy szüksége van arra, hogy ismét megtanulja a bűnbánatot, elfogadja a megtisztulást, megtanulja egyrészt a megbocsátást, másrészt az igazságosságot. A megbocsátás ugyanis nem helyettesítheti az igazságszolgáltatást” – fejtette ki a repülőút során XVI. Benedek pápa. Emlékeztetett rá, hogy az Úr erősebb a gonosznál, a Szűzanya pedig Isten jóságának látható, anyai biztosítéka. Mindig Isten jósága a történelem utolsó szava.

Ami Portugália, az egykor mélyen katolikus ország jelenlegi szekularizációját illeti, XVI. Benedek a következőket mondta: „Európa feladata, küldetése ebben a helyzetben a párbeszéd, a hit és a modern racionalitás összekapcsolása egyetlen antropológiai nézetbe, amely kiteljesíti az embert és közölhetővé teszi az emberi kultúrákat. A szekularizáció teljesen érthető jelenség, azonban le kell küzdeni a szekularizáció és a hit kultúrájának szembeállítását. A jelen pillanat nagy kihívása éppen az, hogy a két irányzat találkozzon és megtalálja valós identitását. Ez Európa küldetése és történelmünk emberi szükséglete” – tette hozzá a pápa.

XVI. Benedek válaszolt arra a kérdésre is, amely a gazdasági válságnak az európai közösség stabilitására való hatását érintette. Rámutatott a jelenleg fennálló hamis dualizmusra: egy gazdasági pozitivizmus azt tartja, hogy etikai összetevő nélkül megoldja a piac problémáit. Másrészt be kell vallanunk, hogy a katolikus hit, gyakran túlságosan individualista. A konkrét dolgokat a világra hagyta, pusztán saját üdvösségére gondolva. Ezen a téren is meg kell tehát valósítani a konkrét párbeszédet. Az egyház társadalmi tanítása arra törekszik, hogy kitágítsa az etika és a hit látóhatárát, megnyílva a világ iránti felelősségnek. Az utóbbi évek gazdasági eseményei megmutatták, hogy az etikai dimenzió elválaszthatatlan a gazdasági cselekvéstől. Európa csak így tudja megvalósítani küldetését – hangsúlyozta a pápa a repülőgépen tartott sajtókonferencián, amelyet P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő köszönő szavai zártak le.