Nagy várakozás előzi meg XVI. Benedek portugáliai apostoli látogatását

Május 11-én, kedden délelőtt helyi idő szerint 11 órakor érkezik meg a pápa a portugál fővárosba, amelyen kívül még felkeresi Fatimát és Porto városát. XV. Olaszországon kívüli utazásának csúcspontja lesz az az ünnepélyes szentmise, amellyel a két kis látnok, Ferenc és Jácinta boldoggá avatásának 10. évfordulójára emlékeznek.

Rádiónk kiküldött munkatársunk arról tudósít: „Portugália készen áll arra, hogy fogadja – a helyi sajtó szerint Fatima „harmadik pápáját”, VI. Pál és II. János Pál után”. Lisszabonban hatalmas világoskék hirdetőtáblákon a Szentatya fényképe mellett ez olvasható: „Köszönjük XVI. Benedek”. A tömegtájékoztatási eszközök, miközben visszhangozzák a lakosság félelmét, hogy a görögországi gazdasági-pénzügyi válság magával ránthatja Portugáliát is, nagy teret szentelnek a pápalátogatásnak. Sok, magát agnosztikusnak vagy ateistának nevező értelmiségi is nagyra értékeli a pápa spirituális, erkölcsi és intellektuális tekintélyét, megvédik az utóbbi hónapok támadásaitól. XVI. Benedek olyan országgal találkozik, amelyet szintén erőteljesen kikezdett a szekularizáció. A lakosság 88%-a vallja magát katolikusnak, a gyakorlók száma azonban mindössze 20 %.

A válás és az abortusz legalizálása után a szocialista Socrates kormány igent mondott az azonos neműek házasságára is. A törvényt Cavacao Silva köztársasági elnök állította meg, mivel sérti az ország alkotmányát. A pápalátogatás alkalmából a kormány egynapos munkaszüneti napot hirdetett meg a közalkalmazottaknak Lisszabonban, május 13-a pedig ünnep az egész országban.

XVI. Benedek portugáliai látogatása főleg máriás jellegű lesz, a két kis pásztorgyermek boldoggá avatásának 10. évfordulóján. Unokatestvérükkel, a későbbi Lúcia nővérrel együtt Boldog Ferenc és Jácinta voltak Mária 1917-es jelenéseinek első tanúi. Fatimához, az ország vallási szívéhez kapcsolódnak az ún. „harmadik titok” eseményei, amelyekkel Joseph Ratzinger már bíborosként személyesen foglalkozott. Teológiai kommentárja a legmagasabb csúcsa mindannak, amit a témával kapcsolatosan írtak – állapította meg José Policarpo bíboros, lisszaboni pátriárka. A világhírű Mária-kegyhelyre érkezve XVI. Benedek emlékeztet majd arra a merényletre, amelyet előde, II. János Pál, éppen a Fatimai Szűzanya liturgikus emléknapján szenvedett el a Szent Péter téren 1981-ben.

José Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa rádiónknak adott interjújában rámutatott arra a szoros kapcsolatra, amely Joseph Ratzingert Fatimához fűzi. A bíboros felidézte Jácinta és Ferenc boldoggá avatásának szertartását, amelyre Fatimában került sor 2000. május 13-án. II. János Pál kíséretében személyesen meggyőződhetett arról, hogy a szertartás milyen fontos volt Wojtyła pápának. A két kis látnokot az oltár dicsőségére emelte, hogy világosságot hozzanak korunk embere, főleg a gyermekek életébe. Többször is kifejtette, hogy a Fatimai Szűzanya mentette meg életét és térítette el az életére törő golyót. Azért rendelkezett úgy, hogy a merénylő golyót illesszék be a covai Fehér Hölgyként is tisztelt Szűzanya kegyszobor koronájába.

Arra a kérdésre, hogy van-e egyfajta „negyedik” titok, Saraiva Martins bíboros így válaszolt:

„Beszélnek erről a negyedik titokról, amely szerintem nem létezik. Semmilyen valós alapja nincs. A harmadik rész a fatimai titok üzenetének utolsó része”. A harmadik látnokra, Lúcia karmelita nővérre emlékezve Saraiva Martins bíboros megállapította, hogy maga volt az evangéliumi egyszerűség. Intelligenciája és gyakorlati érzéke miatt megtették a coimbrai kolostor gazdasági felelősévé. Amikor a klauzúrás karmelita szerzetesnők egy új kolostort akartak felépíteni, éppen őt küldték el, hogy beszéljen az építészmérnökökkel. A szentek egyben mindig gyakorlati, reálisan gondolkodó, konkrét emberek.

Végül hozzátette: a legtöbb portugál számára teljesen természetes a Fatimai Szűzanya iránti tisztelet és szeretet, amelyet már gyermekkorban megtanulnak a pásztorgyermekek tiszteletével együtt.