Szabad ember volt, aki nehéz helyzetekben is teljes szívvel megélte a Krisztussal való barátságot – XVI. Benedek homíliája Špidlík bíboros temetésén

Kedden délelőtt fél 12-kor a vatikáni Szent Péter bazilika katedra oltáránál Angelo Sodano bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja elnökölt a cseh bíboros temetési gyászszertartásán. A szentmise végén XVI. Benedek homíliát mondott, majd elvégezte az Ultima Commendatio (végső ajánlás) és a Valedictio (búcsúbeszéd) szertartását. Szentbeszédében többek között rámutatott a pénteken elhunyt bíboros és II. János Pál közötti közös vonásokra.

„Egész életemben Jézus arcát kerestem. Most boldog vagyok, mert hamarosan meglátom őt” – ezek voltak Špidlík bíboros utolsó szavai. Egyszerű és mégis csodálatos gondolatokról van szó. A hit nagy emberei részesülnek abban az ajándékban, hogy különleges erővel megérzik az öröklét igazságát, ezért nehéz megpróbáltatásokon is túl tudnak jutni. Tomáš Špidlík bíboros szintén sok nehézségen ment keresztül anélkül, hogy elveszítette volna Istenbe vetett bizalmát. Megőrizte élénk humorérzékét, ami kétségtelenül az intelligencia, egyben a benső szabadság jele.

A pápa ezután rámutatott arra a nyilvánvaló hasonlatosságra, amely az elhunyt cseh bíboros és Karol Wojtyła pápa között fennállt. Mindketten hajlamosak voltak a szellemes tréfára, annak ellenére, hogy fiatalkorukban bizonyos szempontokból azonos nehézségekkel kellett szembenézniük. A Gondviselés akaratából életútjuk találkozott és együttműködtek az egyház javára, különösen azért, hogy az mindkét tüdejével lélegezzen, ahogy ezt a szláv pápa szerette ismételni.

A léleknek ez a szabadsága Krisztus Feltámadásában találja meg objektív alapját – mondta homíliájában XVI. Benedek. A Feltámadt Jézus reménységéből és öröméből barátai is részesednek a Szentlélek működése révén. Ezt bizonyította Špidlík atya is életmódjával. Tanúságtétele egyre ékesszólóbbá vált, mert előrehaladott kora és az elkerülhetetlen betegségek ellenére, lelke továbbra is friss és fiatalos maradt. Mi ez, ha nem a Feltámadt Úrral való barátság? – tette fel a kérdést a Szentatya, majd idézte a bíboros címerében olvasható jelszavát: „Ex toto corde” – Teljes szívvel. Ezt a mottót választva a cseh főpásztor egész életét a szeretet parancsolatába állította, Istennek és a szeretetnek juttatott elsőbbséget.

A pápa emlékeztetett rá, hogy Špidlík bíboros jezsuita volt, vagyis Szent Ignác lelki fia, aki a hit és a spiritualitás középpontjába Istennek Krisztus misztériumában való szemlélését helyezte. A szív jelképében Kelet és Nyugat találkozik. Krisztus egyben a keresztény művészet kezdete. Ezen a téren Špidlík bíboros számos művészeti kifejezési forma ihletője volt, amelyek fontos szintézise az Apostoli Palota „Redemptoris Mater” kápolnája – mondta a Szentatya, majd a Szűzanyához fohászkodott, hogy az elhunyt bíboros végre megláthassa az Úr arcát.