„Habemus papam” – a Szentatyát a bíborosi konklávé 5 évvel ezelőtt választotta meg
Péter 264. utódává
2005. április 19-én 18.43 perckor jelentette be a chilei Jorge Arturo Medina Estévez
protodiakónus bíboros a vatikáni bazilika középső erkélyéről: „Annuntio vobis gaudium
magnum: habemus Papam: Eminentissimum ac Reverendissimum Dominum, (Dominum) Josephum,
Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem Ratzinger, qui sibi nomen imposuit Benedictum
XVI”.
A 17 óra 50 perckor felszálló fehér füst láttán a Szent Péter téren
összesereglett hívek tömege nagy tapsviharral fogadta a bejelentést: van pápánk! XVI.
Benedek első köszöntésében annak adott hangot, hogy alázatos szolgaként kíván munkálkodni
az Úr szőlőjében.
A pápa ezt követően április 24-én ünnepélyes szentmisével
kezdte meg péteri szolgálatát. Az évforduló alkalmából az olasz püspöki konferencia
minden egyházi közösséget arra szólít fel, hogy gyűljön imában a Szentatya köré, aki
az egység középpontja, a szeretetközösség látható jele. Budapesten Juliusz Janusz
érsek, apostoli nuncius mutatott be hétfőn délután 5 órai kezdettel hálaadó szentmisét
a Budavári Nagyboldogasszony templomban, a püspöki konferencia több tagja, a diplomáciai
testületek képviselői, valamint magyar közéleti személyiségek részvételével.
A
Szentatya április 19-én, hétfőn délben az Apostoli Palota Hercegi Termében ebédelt
60 bíborossal, akik az Örök Városban tartózkodnak. Lélekben csatlakozott az ünneplőkhöz
a világ minden részén élő 121 bíboros.
Angelo Sodano bíboros, a Bíborosi Kollégium
dékánja mindenekelőtt köszönetet mondott Benedek pápának, az egyháznak és a világnak
tett szolgálatáért. Küldetését rendkívüli nagylelkűséggel végzi. A Bíborosi Kollégium
egy nagy család, amely mindig egységben van Péter utódával – hangoztatta. Természetesen
nem lehet megfeledkezni azokról a kihívásokról, amelyeket a modern világ állít Krisztus
minden követője elé. Azonban a híveknek a keresztény remény világossága nyújt támaszt,
annak a bizonyosságában, hogy az Úr kegyelme továbbra is működik közöttünk. Ez a Gondviselésbe
vetett remény vezette mindig Špidlík bíborost is, aki pénteken hunyt el. Sodano bíboros
beszédét a latin jókívánsággal zárta: „Ad multos annos”.