„Málta töltse be a híd szerepét a Földközi-tenger népei, kultúrái és vallásai között” – XVI. Benedek első beszéde a szigetország lakóihoz

A pápa zarándokként érkezett Máltára, hogy imádja az Urat. Mint Péter utóda azért jött el a hívek közé, hogy megerősítse őket a hitben és csatlakozzon hozzájuk imáikban az egyetlen élő és igaz Istenhez, a szentekkel egységben, beleértve Málta nagy Apostolát, Szent Pált is. A Szentatya kifejezte reményét, hogy rövid látogatása bőséges termést hoz.

Miután köszöntötte a megjelent állami és egyházi méltóságokat, a pápa megjelölte látogatása okát. Idén emlékezünk arra, hogy 1950 évvel ezelőtt Szent Pál hajótörést szenvedett Málta partjainál. Szent Lukács írja az Apostolok Cselekedeteiben: „Valami szigetre kell kivetődnünk.” Szent Pál érkezését Málta szigetére úgy is lehetne értelmezni, mint a történelem egy egyszerű véletlen eseményét. A hit szemével nézve azonban felismerjük benne az Isteni Gondviselés művét.

Málta az európai és földközi-tengeri történelem nagy eseményeinek és kulturális cseréjének útkereszteződése. Ezek a szigetek kulcsfontosságú szerepet töltöttek be Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika politikai, vallási és kulturális fejlődésében. Isten kifürkészhetetlen tervei szerint az Evangéliumot Szent Pál és Krisztus első követői hozták el ezekre a partokra. Missziós tevékenységük bő termést hozott az évszázadok során, számtalan módon hozzájárulva Málta gazdag és nemes kultúrájának formálásához.

Ezek a szigetek földrajzi helyzetüknél fogva is rendkívül fontos stratégiai szerepet töltenek be, mint ahogy ezt a közelmúlt eseményei is bizonyították. A nemzet zászlaján látható „György-kereszt” büszkén tesz tanúságot arról, hogy a máltai nép a második világháború sötét időszakában is rendkívül bátor volt. A sziget építészetét jellemző erődítmények korábbi harcokról tesznek tanúságot, amikor Málta jelentősen hozzájárult a kereszténység védelméhez mind a szárazföldön, mind a tengeren. A máltaiak ma is értékes szerepet töltenek be az identitásra vonatkozó vitákban, az európai kultúrában és politikában. A pápa elismerő szavakkal illette a máltai kormány elkötelezettségét a széleskörű humanitárius programokat illetően, különös tekintettel Afrikára.

Málta sokat nyújt olyan különböző tereken, mint a tolerancia, a kölcsönösség, a bevándorlás – mondta a pápa, majd így folytatta: „Nemzeteteknek továbbra is meg kellene védenie a házasság, mint természetes és szentségi intézmény felbonthatatlanságát, a család valódi természetét, mint ahogy ezt teszi az emberi élet szent mivoltát illetően, a fogantatástól kezdve egészen a természetes halál beálltáig”. XVI. Benedek szólt még a vallásszabadság valódi tiszteletben tartásáról, amely mind az egyén, mind a társadalom átfogó és hiteles fejlődését eredményezi.

Málta szoros kapcsolatban áll a Közel-Kelettel, nemcsak kulturális és vallási értelemben, hanem nyelvileg is. A pápa arra buzdította a máltaiakat, hogy ezeket a képességeiket felhasználva töltsék be a híd szerepét a Földközi-tenger népei, kultúrái és vallásai között. A sziget helyzete lehetővé teszi, hogy baráti kezet nyújtson észak és dél, kelet és nyugat felé.

A máltai nép, amelyet csaknem kétezer éve megvilágít az Evangélium tanítása, szüntelenül megerősítette keresztény gyökereit. Jogosan büszke arra a pótolhatatlan szerepre, amelyet a katolikus hit töltött be a nemzet fejlődésében. Hitünk szépségét fejezik ki a szentek is, akik életüket adták másokért. Közéjük tartozik Gorg Preca atya is, akit XVI. Benedek 2007. június 3-án iktatott a szentek közé. Kérjék közbenjárását, hogy első apostoli látogatása sok lelki gyümölcsöt teremjen – mondta a Szentatya, majd helyi nyelven adta apostoli áldását Málta és Gozo szigetének lakóira.