XVI. Benedek máltai apostoli látogatása elé – interjú Charles Scicluna máltai prelátussal

A Szentatya április 17-én, szombaton indul kétnapos útjára, amely a 14. Olaszországon kívüli apostoli látogatása lesz. II. János Pál három ízben kereste fel Máltát. Ez tehát a negyedik pápai út, amely során Péter utóda lerója tiszteletét azon a helyen, ahol Szent Pál az evangéliumot hirdette. XVI. Benedek látogatásának egyik célja, hogy megemlékezzen a Népek Apostola 1950 évvel ezelőtti hajótöréséről, amelyet a sziget partjainál szenvedett.

A „Times of Malta” c. angol nyelvű internetes újság április 11-én interjút tett közzé Charles Scicluna máltai prelátussal, aki a Hittani Kongregáció ügyésze. A prelátus az elmúlt napokban fontos interjúban tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy hogyan kezeli az egyház a papok részéről kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaéléseket.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára Benedek pápa máltai látogatása, Charles Scicluna a következőket válaszolta:

„Számomra alkalom arra, hogy megújítsam hitem, mert a pápa a Jézus Krisztusba vetett hitünk megtapasztalásának fókuszpontja. Katolikusnak lenni annyit jelent, hogy egy nagy közösség tagjai vagyunk. A pápa a katolikus egység fókuszpontja.” A prelátus emlékeztetett rá, hogy amikor Benedek pápa megérkezett Ausztráliába, az újságok, az előzetes negatív hangvételű cikkekkel szemben a következő szalagcímekkel jelentek meg: „A hit és az öröm cunamija”. Valóban rendkívüli tapasztalat volt.

II. János Pál pápa 10 évvel ezelőtt látogatta meg a szigetországot, amely azóta nagy változásokon ment át. Megváltozott az egyháznak a máltai társadalomban betöltött szerepe is. Új kihívások, ugyanakkor új lehetőségek is felmerültek. Ismét meg kell határoznunk, hogy mit jelent máltainak lenni. Az egyháznak és a keresztény hitnek el kell foglalniuk az őket megillető helyet a máltaiak szívében – nyilatkozta Charles Scicluna. Utalt rá, hogy általában véve egész Európában csökken a katolikusok vallásgyakorlata, ami nagy kihívást jelent a földrész számára. Franciaországban például a katolikusok 90%-a nem vesz részt a vasárnapi szentmisén. Ez annak a veszélyét is jelenti, hogy a hit egyfajta megkövesedett múlttá válik, amelynek semmilyen hatása sincs a jelenre.

A Hittani Kongregáció ügyésze a máltai Times-nak adott interjújában rávilágított munkakörére is. Azokban az ügyekben kell döntenie, amelyek az Eucharisztia és a bűnbánat szentségének méltóságát sértik, illetve amelyek kiskorúak ellen papok által elkövetett szexuális visszaélésekre vonatkoznak. Az ügyész szerepe, hogy felülvizsgálja a feljelentett eseteket. Az igazságnak kell győznie. Ha az ügyész meg van győződve egy papi személy bűnösségéről, akkor kötelessége az igazságszolgáltatás biztosítása. Azok az erőfeszítések, amelyek az átláthatóságra törekszenek, csak segítik az egyház helyzetét. Az egyháznak rendkívül világosnak kell lennie egy egyszerű kérdésben: az igazság érdekel bennünket, mert csak az igazság tesz minket szabaddá. Amikor kiskorúakról van szó, a legfontosabb a gyermekek biztonsága a templomokban és az egyház által vezetett intézetekben – állapította meg Charles Scicluna ügyész.

Emlékeztetett Joseph Ratzinger bíboros 2005-ben vezetett nagypénteki Keresztútjára, amelyben az egyház megtisztulásáról szólt. A pápa Írországnak intézett leveléből idézve Scicluna prelátus annak a véleményének adott hangot, hogy idáig nem minden esetben volt megfelelő az igazságszolgáltatás. Talán azért, mert helytelenül az intézeteket kívánták védelmezni. Az volt az általános mentalitás, hogy nem kell bírálni a papságot, mert ezzel eláruljuk az egyház intézményét. A „csönd kultúrája” nem csak Olaszországra vonatkozik, hanem Ázsiára, Afrikára és a világ többi részeire is – mondta a máltai prelátus.

A szigetország püspökei által 1999-ben felállított ún. „Response Team” csoportja világos útmutatást adott az embereknek, megjelölve, hogy hová fordulhatnak panaszaikkal. A szexuális visszaélés bűntény, és ezt minden hatóságnak világossá kell tennie.

Írországról szólva Charles Scicluna megerősítette: a helyzet nagyon tragikus. Az emberek úgy érzik, hogy az egyház elárulta őket. Ezt maga a pápa is kifejezte levelében a megaláztatás és szégyenérzettel együtt. A pápa feladata, hogy megerősítse testvéreit a hitben és ez a bűnök beismerését is jelenti.

Az egyházra gyakorolt jelenlegi nyomás azonban nem pusztán megalázó, hanem egyben tisztító hatású is. Jobban megértjük a remény erényét, amely arra késztet, hogy kitartsunk a megpróbáltatásokban. Benedek pápa csodálatosan kifejtette Spe salvi k. enciklikájában a remény erényének ajándékát. Végül a Hittani Kongregáció ügyésze kifejtette: ha a mostani válság fordulópontot jelent, akkor csak jó származhat belőle. Megváltozik nézetünk bizonyos problémákról és arról, ahogy megoldjuk őket. A válságok egyben jó lehetőségek a növekedésre – mondta a „Times of Malta” c. máltai internetes újságnak Charles Scicluna prelátus, a Hittani Kongregáció ügyésze. /a>