A Torinói halotti lepel szerepe a liturgiában

Krisztus szenvedéstörténetének ereklyéi (a Töviskorona, a Kereszt, a lándzsa, a szögek) és maga a Sindone is – vagyis a halotti lepedő, melybe belecsavarták Jézus holttestét – ha nem is közvetlen módon, de utalások alapján fellelhető a keleti és a latin egyház liturgiájában is. Michele Loconsole olasz teológus doktor a görög-katolikus liturgikus szövegeket vizsgálva egyértelműen megállapítja a halotti Lepel tiszteletének jelenlétét ezekben a szövegekben.

A „Sindone” kifejezés többek között olvasható a görög-katolikus nagypénteki szertartás befejező részében, mely jelentéstani (szemantikai) vizsgálat alapján nagy valószínűséggel utalhat Jézus halotti leplére.

Számos ókori görög szöveg, de középkori dokumentumok is beszámolnak egy olyan tárgy vagyis egy lepedő-ereklye létezéséről, melyen csodálatos és titokzatos módon fellelhető Jézus arca és teste. Ezt Mandylion-nak nevezik. Több ilyen dokumentum is megemlíthető, köztük pl. az Acta Thaddaei (VI-VII. sz.), a II. Niceai zsinat szövege (787), vagy a Vita Alexii (800 körül) stb.

Michele Loconsole professzor tanulmányában dokumentációk sorait vizsgálva arra a kérdésre keresi a választ, hogy mikor és hogyan kerülhetett be a húsvéti liturgiába a halotti lepedő tisztelete. A többnapos húsvéti szertartás történetét áttekintve, melynek egyes részeiként jelen van az ún. „Antimìnsion” (mely egy négyszögletű ruhadarab és Krisztus sírba tételének jelképe), az „Epitafio” (mely egy festett vászon és Jézus sírhelyére utal) vagy az „Imagines pietatis” (melyet a XII. századtól kezdődően készítettek és Krisztust ábrázoló képek voltak), a következő megállapítás vonható le: a tárgyak megléte utalhat a Sindone, vagyis a Torinói halotti lepel Konstantinápolyi jelenlétére már a középkorban is. Olyan történeti-liturgiai-művészeti elemek ezek, melyek „elválaszthatatlan” kapcsolatba hozzák egymással az evangéliumi történeteket, Jézus szenvedésének ereklyéit, a liturgiát és a Torinói halotti leplet, s melyek egyre közelebb hoznak mindannyiunkat a Sindone hitelességének bizonyosságához, vagyis ahhoz, hogy a Torinói halotti lepel valóban Jézus holttestét borította, azaz a feltámadás néma tanúja.