Mindenki számára biztosítani kell az emberhez méltó munkát – a Szentatya beszéde a római vállalkozókhoz

A pápa szeretettel köszöntötte a római iparosok és vállalkozók uniójának tagjait. Szent József ünnepének vigíliáján arra hívta fel figyelmüket, hogy a názáreti ács minden munkát végző személy számára példaképet jelent.

A római iparosok főleg kis és középméretű vállalkozásokat képviselnek, akiket szintén érint a közelmúltban kezdődött pénzügyi válság.

Összetett helyzetről van szó, mert a krízis nagy megpróbáltatást jelent több ország gazdasági és termelési rendszere számára. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy felülvizsgálják a fejlődési modelleket, új szempontok szerint járuljanak hozzá a pénzügyek újjászervezéséhez.

A pápa utalt „Caritas in veritate” k. enciklikájára, amelyben megállapította, hogy az eddigi fejlődési szakaszban az anyagi és műszaki jellegű dolgokat helyezték előtérbe az etikai és spirituális igényekkel szemben. Arra bátorította az érdekelteket, hogy a gazdasági és pénzügyi élet középpontjába a személyt állítsák, akinek méltóságát Krisztus maradéktalanul kinyilatkoztatta. A politikát ne rendeljék a pénzügyi mechanizmusok alá. A nemzetközi és politikai rendszereket a gazdasági és pénzügyi struktúrákhoz viszonyítva, arányosan újítsák meg, hogy egyre hatékonyabban megvalósíthassák az emberi család közös javát.

Elődei nyomdokában haladva, XVI. Benedek ismételten rámutatott a munkanélküliség növekedésére, különösen a fiatalok körében. Ez a tény, valamint a munkavállalók gazdasági elszegényedése, a rabszolgaság új fajtáinak megjelenése azt az elsődleges követelményt vonja maga után, hogy mindenki számára biztosítani kell az emberhez méltó munkát. Az egyházat az a meggyőződés irányítja, hogy a munka az ember, a család és a társadalom java, egyben szabadság és felelősség forrása. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításába be kell vonni a vállalkozókat is, akiket különösen bátorítani kell a társadalom és a közjó szolgálatáért folytatott tevékenységükben.

Mindenki tudatában van annak, hogy sok áldozatot kell hozni egy-egy vállalat fennmaradásáért. Ezek olyan „személyek közösségét” alkotják, amelyek javakat termelnek, illetve szolgáltatásokat nyújtanak, tehát nem az egyébként szükséges nyereség az egyetlen célkitűzésük. A kis- és középvállalkozásoknak egyre nagyobb szükségük van pénzügyi támogatásra, miközben nehezebbé válik a hitelszerzés és a globalizált piacokon rendkívül erős a konkurencia.

Szükség van az individualista és anyagias gondolkodásmód leküzdésére, amely szerint az érintettek saját tőkéjüket növelik a könnyű és gyors nyereség érdekében, ahelyett, hogy befektetéseikkel a valós gazdaságot támogatnák – mondta beszédében a Szentatya. A vállalkozói rendszer hanyatlását úgy akadályozhatják meg, ha másokkal együtt működnek szociális téren, újításokba fektetnek be és minőségi termelésre ösztönöznek az emberek valós érdekeinek kielégítésére. A pénzügyi válság azt bizonyította, hogy a láncszerűen bekövetkezett csődöknek csak azok a vállalkozások tudtak ellenállni, amelyek képesek voltak etikus magatartásra és figyelembe vették saját térségük szükségleteit.

A vállalkozások akkor életképesek és akkor termelnek „társadalmi gazdagságot”, ha vezetőik hosszúlejáratú befektetéseket helyeznek előnybe a spekulációval, a gyors meggazdagodással szemben.

Ez feltételez egyfajta világszemléletet, amely annak a tudatából fakad, hogy mint egyének és mint közösségek Isten egyetlen családjához tartozunk. Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett mindnyájunkat és Krisztusban megváltott minket. A fejlődés az emberi lét minden területén magába foglalja a nyitottságot a transzcendens, az élet spirituális dimenziója felé – mondta a pápa. Hangsúlyozta, hogy nagyböjt különösen kedvező időszak arra, hogy felülvizsgáljuk magatartásunkat, feltéve a kérdést, hogy összhangban vannak-e céljaink és a megvalósításukhoz felhasznált eszközök? Végül XVI. Benedek apostoli áldását adta a római iparosok és vállalkozók uniójának tagjaira.