Isten soha nem akarja a rosszat. Ha megengedi a szenvedést, azt mindig egy nagyobb
jó érdekében teszi – a pápa elmélkedése a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor
A délelőtti plébánialátogatás után XVI. Benedek pápa visszatért a Vatikánba. Déli
12 órakor dolgozószobája ablakából köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt híveket.
Hozzájuk intézett beszédében a vasárnapi szentírási szakaszokra utalva megállapította,
hogy Isten jó, nem akarja a rosszat. Az égő csipkebokor ószövetségi szakasza arra
emlékeztet bennünket, hogy Isten felszólítja Mózest: ébredjen tudatára méltatlanságának.
Mózesnek rendkívüli tapasztalatban volt része, de Isten mindnyájunk életében megmutatkozik
különféle módokon. Ahhoz, hogy felismerjük jelenlétét, arra van szükség, hogy mély
tisztelettel és saját nyomorúságunk tudatában álljunk elé. Máskülönben képtelenek
vagyunk arra, hogy találkozzunk és szeretetközösségre lépjünk vele. Isten nem azoknak
nyilatkoztatja ki magát, akiket az önteltség és a felszínesség hat át, hanem azoknak,
akik szegények és alázatosak színe előtt.
Jézus visszaadja Isten valódi képmását
azokkal a könnyelmű állításokkal szemben, hogy a rossz az isteni büntetés eredménye.
Jézus óv attól a gondolkodástól, miszerint a szerencsétlenségek a személyes bűn közvetlen
következményei.
A balsors, a gyászos események ne ébresszenek bennünk kíváncsiságot.
Ne keressük az állítólagos bűnösöket. Jelentsenek alkalmat arra, hogy legyőzzük az
illúziót, miszerint élhetünk Isten nélkül. Erősítsék meg az Úr segítségével azt az
elkötelezettségünket, hogy változtatunk az életünkön. A bűnnel szemben Isten irgalmasnak
mutatkozik, arra figyelmeztetve a bűnösöket, hogy kerüljék a rosszat, növekedjenek
szeretetében és konkrétan segítsék szükséget szenvedő testvéreiket. Így élhetnek kegyelme
örömében és nem vár rájuk az örökös halál.
A megtérés lehetősége azt igényli,
hogy az élet eseményeit a hit távlatában olvassuk, hasson át bennünket az Istentől
való szent félelem. A szenvedések és gyászos események láttán akkor viselkedünk bölcsen,
ha elgondolkodunk a lét törékenységéről. Az emberi történelmet olvassuk Isten szemével,
aki mindig kizárólag csak a javát akarja gyermekeinek. Szeretetének kifürkészhetetlen
terve szerint olykor megengedi, hogy gyermekeit megpróbáltatás érje, és ezáltal egy
nagyobb jó felé vezesse őket.
Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya a
francia hívekhez fordulva közelségét fejezte ki mindazoknak, akiket a közelmúltban
az országot sújtó vihar érintett. Szűz Mária segítse a családokat, különösen a nehézségekkel
küzdőket, hogy soha ne veszítsék el reményüket Fia szeretetében – hangzott XVI. Benedek
fohásza a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor.