Enrico dal Covolo szalézi atya vezeti a Római Kúria egyhetes lelkigyakorlatát a Vatikánban

Az Oltáriszentség kihelyezésével és a vesperás elimádkozásával vasárnap este 6 órakor kezdődött meg a lelkigyakorlat a Római Kúria számára a Szent Húsvétra való előkészületként. XVI. Benedek részvételével az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában február 27-éig, szombatig tart. Minden nap reggel 9 órakor a Laudes, a reggeli dicséret elimádkozása után kezdődik az elmélkedés. Negyed 11-kor kerül sor a napközi imaórára, amelyet újabb meditáció követ. Délután 5 órakor újabb elmélkedéssel folytatódik a lelkigyakorlat. Háromnegyed 6-kor elimádkozzák a vesperást és szentségimádást végeznek a Római Kúria tagjai.

A hét folyamán szünetelnek a pápai audienciák és a szerdai általános kihallgatás is. Az elmélkedéseket Enrico dal Covolo szalézi atya tartja, melynek témája „Isten és az egyház tanítása a papi hivatásról”. A témaválasztásról nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak a szalézi szerzetes.

A lelkigyakorlat ősi módszere a Lectio Divina és az egyház tanítása. Minden napot a papság egy kiváló alakjának bemutatásával zár le, többek között Szent Ágoston, az arsi plébános és II. János Pál példájával, aki elrendelte a Redemptoris Mater kápolna felújítását. Az egyhetes lelkigyakorlat témájában utalás történik a papi hivatásra is, amely különösen kötelez a papság évében.

A lelkigyakorlat elsődleges értéke, hogy a hívőnek szüksége van egy olyan határozott időszakra, amely során lelkében teljesen az Úrra tud figyelni. Ma ennek sajátos jelentősége is van, amikor olyan felgyorsult történelemben élünk. amely az értékek valós hierarchiájának elvesztésével fenyeget. A lelkigyakorlat célja, hogy segítsen rendet tenni életünkben – hangsúlyozta dal Covolo atya.

XVI. Benedek jelenléte bátorító, hiszen annyit jelent hogy mindenkinek szüksége van ezekre a meghatározó pillanatokra lelkiéletünk helyreállításához. Arra is emlékeztet bennünket, hogy senki sem lehet szent a maga erejéből. Mindenkinek szüksége van a kegyelemre, a Szentlélek segítségére és az imádságra. Mindannyian vétkezünk és szükségünk van Isten könyörületességére.

Gyakran úgy gondolnak a Nagyböjtre, mint a lemondás, a szenvedés, az áldozat liturgikus időszakára, pedig pozitív jelentősége van. Ez az evangéliumi logika: minél inkább megnyílunk önmagunk odaajándékozására, annál inkább megtapasztaljuk a valódi boldogságot. Ez Húsvét igazi jelentősége. Idén a pápa különösen arra buzdít, hogy a magasabb rendű igazságosság tanítása szerint éljünk meg a Nagyböjtöt. Ez pedig a szeretet, ami abban áll, hogy önmagunkat odaajándékozzuk. Erre hív a Nagyböjt és ez boldogságunk egyetlen útja. Ezért határozottan lépjünk erre az útra, annak tudatában, hogy ez nem a halál, hanem egy teljesebb boldogság törvénye – zárta a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatát Enrico dal Covolo szalézi atya, a vatikáni lelkigyakorlat vezetője.