„Az emberiesség mércéje mind egyéni, mind társadalmi szinten, a betegekhez és szenvedőkhöz való viszonyulás” – mondta homíliájában Benedek pápa

Február 11-én, csütörtökön reggel 9-kor Rómában, az Angyalvár előtt vette kezdetét a Betegek XVIII. Világnapja. Innen indult el az a körmenet, amelyen Szent Bernadett ereklyéit kísérték a hívek a vatikáni Szent Péter bazilikába, az ünnepélyes pápai szentmisére. A Lourdes-i Szűzanya emléknapján XVI. Benedek pápa homíliájában megállapította: az egyház, amelynek feladata, hogy térben és időben folytassa Krisztus küldetését, nem tekinthet el két alapvető művétől: az evangelizálástól és a testben-lélekben betegek gondozásától. Isten ugyanis a teljes embert meg akarja gyógyítani. Az Evangélium szerint a test gyógyulása egy mélyebb tisztulás, a bűnök megbocsátásának a jele – mondta homíliájában a Szentatya. Nem meglepő tehát, ha Máriát, aki az egyház Anyja és példaképe, „Salus infirmorum” – a Betegek gyógyítója néven is tiszteljük. Az Egészségügy Pápai Tanácsa, amelyet Tiszteletreméltó II. János Pál 25 évvel ezelőtt alapított meg, kétségtelenül a betegek iránti kiváltságos gondoskodás jele. A pápa elismeréssel szólt a dikasztérium előző vezetőiről, megemlítve Fiorenzo Angelini bíboros, illetve Javier Lozano Barragán nevét, majd köszöntötte Zygmunt Zimowski érseket, a tanács jelenlegi elnökét. A Betegek Világnapja alkalmából elismerését fejezte ki az UNITALSI olasz betegkísérő egyesületnek, illetve üdvözölte mindazokat a betegeket és önkéntes ápolókat, akik Lourdes, Fatima, Czestochowa és más Mária-kegyhelyekről élő közvetítésben televízión vagy rádión keresztül követték a pápai szertartást.

A keresztények olyan örömben élnek, amely nem feledkezik meg a szenvedésről, sőt megérti azt. A betegek és minden szenvedő az egyházban nemcsak a különleges figyelem címzettjei, hanem a hit és remény zarándokútjának főszereplői, tanúi a szeretet csodáinak, a húsvéti örömnek, amely a keresztből és Krisztus Feltámadásából fakad. A papi évre való tekintettel a Szentatya hangsúlyozta a betegek és a papok közötti kapcsolatot. Egyfajta „evangéliumi cinkosságról”, szövetségről van szó. A beteg hívja a papot, a papoknak pedig rá kell mutatniuk a Feltámadt Krisztus és a Szentlélek jelenlétére és működésére a betegség tapasztalatában.

A pápa idézett Spe salvi k. enciklikájából, miszerint az „emberiességet lényegében a szenvedéshez és a szenvedő emberhez való viszonnyal mérjük. Ez érvényes az egyes személyekre és a társadalomra egyaránt” (38). A Szentszék azért hozta létre az egészségügyi lelkipásztorkodás dikasztériumát, hogy hozzájáruljon a betegek befogadásához és gondozásához. Értelmet kíván adni szenvedésüknek. Erről tett tanúságot Tiszteletreméltó II. János Pál saját életével. Salvifici doloris k. apostoli levelében írta: „Krisztus arra tanította az embert, hogy tegyen jót szenvedése által s tegyen jót azzal, aki szenved. E kettős megközelítéssel a szenvedés értelmének legmélyét tárta fel”. (30). Mária segítsen hozzá bennünket, hogy maradéktalanul megéljük ezt a küldetésünket – fejezte be homíliájában XVI. Benedek pápa.

Csütörtökön délután fél 5-kor a Via della Conciliazione-n egy újabb körmenet kezdődött, amely során a hívek a rózsafüzért imádkozták, kísérve a Lourdes-i Szűzanya vándorszobrát a Szent Péter térig. A pápa délután fél 6-kor dolgozószobája ablakából áldotta meg a körmenet résztvevőit, a kerekes kocsin érkező betegeket és kísérőiket.