„Folytatni kell a türelmes és tiszteletteljes párbeszédet” – Walter Kasper bíboros nyilatkozata a pápa zsinagógában tett látogatásáról

Az „Il Consulente Re” nevű olasz katolikus online havilap igazgatója, Giuseppe Rusconi interjút készített Walter Kasper bíborossal a történelmi eseményről. A január 17-i látogatást nagy várakozás és heves vita előzte meg, főleg a zsidóság körében. Tagadhatatlan azonban, hogy a pápát a római zsidó közösség rendkívül szívélyesen fogadta, több ízben is megtapsolva beszédét. A zsinagógában beszédet mondott a római zsidó közösség elnöke, az olasz zsidó közösségek uniójának elnöke, valamint Riccardo Di Segni római főrabbi. A római Nagy Templomnak nevezett zsinagógában jelen volt egy muzulmán küldöttség is.

Kasper bíboros az online havilapnak adott interjúban rámutatott: a január 17-i esemény mintegy folytatása volt II. János Pál 24 évvel ezelőtti látogatásának, amely egy hagyomány kezdetét jelentette. Benedek pápa most megerősítette a zsinati fordulatot, a katolikus egyház és a zsidóság közötti kapcsolatok zsinat utáni javulását. A látogatással a fordulat megélt valósággá vált és minden bizonnyal pozitív következményekkel jár a jövőt illetően is.

Giuseppe Rusconi, az olasz katolikus havilap igazgatója feltette a kérdést: a katolikusok egy részére jellemző antijudaista magatartás már végképp a múlté?

Kasper bíboros hangsúlyozta, hogy az antijudaizmust nem szabad összetéveszteni az antiszemitizmussal. Az előbbi fogalom az egyház első évszázadaira nyúlik vissza és hosszú hagyománya van. Ezeket a magatartásformákat nem lehet egyik napról a másikra leküzdeni. A pápa azonban beszédében, a zsinat folytatásaként, egyértelműen visszautasította az antijudaizmus és az antiszemitizmus minden formáját.

Kérdés: A pápa látogatását a zsidóság egy részéről viták előzték meg, mivel XVI. Benedek aláírta a XII. Piusz hősies erényeiről szóló dekrétumot. Ez kétségessé tette a látogatást?

- Kasper bíboros: Nem gondolnám. A két fél felelősei, és elsősorban maga a pápa, soha sem kételkedtek a látogatásban. A párbeszéd nem szakad meg, amikor nehézségek merülnek fel. Éppen ellenkezőleg, amikor problémák adódnak, még inkább fokozni kell a párbeszédet, hogy megteremtsük a bizalom légkörét.

Kasper bíboros továbbá kifejtette: XII. Piusz és a Shoah kérdése nagyon összetett. Vannak olyan objektív történelmi tények és szempontok, amelyek XII. Piusz mellett szólnak. Csaknem 70 év távlatából azonban nagyon nehéz megítélni azokat a tragikus és fájdalmas eseményeket. Ezekről valószínűleg az idők végezetéig vitatkozni fognak. Csak Isten mondhatja majd ki az utolsó szót. Érthető, hogy az áldozatok körében a fájdalom és a gyász légköre uralkodik, szemben a történészek objektív állásfoglalásával. Tovább kell tehát folytatni a türelmes és tiszteletteljes párbeszédet.

A XII. Piusz hősies erényeit elismerő dekrétum nem történelmi, hanem erkölcsi és spirituális értékítélet, ami azt jelenti, hogy Pacelli pápa egész életében Isten akaratát teljesítette sajátos emberi adottságaival, követve lelkiismeretét abban a rendkívüli helyzetben. Ez nem jelenti azt, hogy mások, hasonló helyzetben talán másképpen cselekedtek volna. Ki tudná ezt megítélni? – tette fel a kérdést Walter Kasper bíboros.

Kérdés: Mennyit nyomott a latban a Szentföld kérdése, az, hogy Jézus földjét továbbra is súlyos konfliktusok tépázzák?

- Kasper bíboros: A Szentföld kérdése rendkívül aggasztja a pápát és a Szentszéket mind a béke, mind a keresztények helyzete szempontjából. De egyetlen beszédben nem lehet kifejteni mindezeket az összetett kérdéseket. A pápa a zsinagógában nem utalt közvetlenül erre a témára, mint ahogy ezt tette néhány hónappal ezelőtt, szentföldi zarándoklatán. Egészen biztos, hogy októberben ismét szólni fog a kérdésről a közel-keleti püspöki szinódus alkalmával.

Végül az „Il Consulente Re” olasz katolikus havilap igazgatója a következő kérdést tette fel Walter Kasper bíborosnak, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnökének, aki egyben a zsidósággal való vallási kapcsolatok bizottságának elnöke is:

-Bíboros úr, mi végső értékelése a pápa január 17-i zsinagóga látogatásáról?

-Kasper bíboros: Azt hiszem, hogy a látogatás nagyon fontos esemény volt, mély érzelmeket keltett az 1943. október 13-i razzia helyén. Megható volt a Holokauszt túlélőkkel, valamint az Elio Toaff volt római főrabbival való találkozás. Amennyire követni tudtam, túlnyomórészt pozitív volt a nemzetközi visszhang. Természetesen a látogatás nem oldhatta meg az összes problémát, de meggyőződésem, hogy hozzájárult a megoldáshoz. Megerősítette a már létező kapcsolatokat, új lendületet adott a párbeszédhez és azt a reményt közvetítette, hogy egy nehéz és összetett helyzet után is tovább lehet fűzni a barátság szálait. Személy szerint nagyon elégedett vagyok – fejezte be nyilatkozatát Kasper bíboros, a pápa zsinagógában tett látogatásáról.