„Schönborn bíboros medjugorjei látogatása nem jelenti az állítólagos „jelenések”
elismerését – a mostari püspök nyilatkozata
Ratko Perić mostar-duvnoi főpásztor január 2-án a következő nyilatkozatot tette közzé
a bécsi bíboros érsek látogatásáról, amelyről mi is tájékoztattuk hallgatóinkat:
„Mivel
a tömegtájékoztatási eszközök bejelentették és végigkísérték Christoph Schönborn bíboros,
bécsi érsek nyilvános medjugorjei tartózkodását és nyilvános megjelenését, és ez azt
a téves benyomást keltette, hogy a bíboros jelenlétével elismerte volna a medjugorjei
(úgymond) „jelenések” hitelességét, kötelességemnek érzem, mint az egyházmegye püspöke,
hogy tájékoztassam néhány dologról a híveket. Megjegyzéseimet már személyes, hasonló
tartalmú levélben elküldtem a bíborosnak.
1. Mindenekelőtt egyes tömegtájékoztatási
eszközök közzétették a hírt, hogy 2009. szeptember 15-én a bécsi Stefansdomban, Schönborn
bíboros jelenlétében találkozóra került sor, amelyen részt vett Marija-Pavlović Lunetti,
(állítólagos) „minden napi látnok”, aki a szokásos „jelenéssel” tanúságot tett arról,
hogy az 1981 júniusa óta tartó, mindennapos „jelenések” hogyan változtatták meg életét.
Akkor a bíboros beszédében leszögezte: „Nagy ajándék, hogy Isten Anyja ennyire közel
kíván lenni gyermekeihez! Ezt megmutatta a világ számos helyén. És már évek hosszú
sora óta teljesen különleges módon megmutatja Medjugorje közelében”.
2. Azután
a bécsi Kath.net (katolikus weblap) 2009. november 13-án bejelentette: „A bécsi érsek
az év végén meglátogatja az ismert Mária kegyhelyet – felkeresi a plébániát és a Cenákulum
közösséget. Tervbe van véve egy találkozó a helyi püspökkel és Medjugorje bírálóival”
is. A mostari egyházmegyei Kúria azonban nem kapott tájékoztatást erről sem a (bécsi)
érsekségtől, sem a medjugorjei plébániahivataltól.
3. A „Catholic News Agency”
(az USA katolikus püspöki konferenciájának hírügynöksége) november 16-án közzétette
a hírt: Christoph Schönborn bíboros meglátogatja Medjugorjét, egy bosznia-hercegovinai
kis helységet, ahol hat fiatal tanúja volt Szűz Mária állítólagos jelenéseinek. A
bécsi érsek szerint azonban a látogatás „teljes egészében magánjellegű” és nem foglalja
magába azt, hogy a bíboros nyilatkozzon a jelenések valódiságáról. Az volt a szándék,
hogy ez a látogatás teljesen magánjellegű legyen, nem tételeztük fel, hogy „internetre”
kerül – magyarázta P. Johannes Fürnkranz, a bíboros titkára.
4. December 29-én
Schönborn bíboros megérkezett Medjugorjébe. A tömegtájékoztatási eszközök elkísérték
őt, az azt követő néhány napon át. A hírek szerint a bíboros beszédet mondott a Szent
Jakab apostol templomban és rámutatva az Atya irgalmasságára, feltette a kérdést:
„Ki kezdeményezhetné ezeket a dolgokat? Ki tudná ezt kitalálni? Egy ember? Nem, ez
nem az ember műve”.
Az újságírók december 31-én így tájékoztattak: „Miközben
néhányan azt hitték, hogy a bíboros medjugorjei látogatása magán jellegű lesz, a bíboros
meglepetést okozott a helyszínen, mivel nagyon is látható volt jelenléte. Szentmisét
mutatott be a Szent Jakab templomban, felment a jelenések dombjára Marija Lunetti
látnokkal együtt, csöndben imádkozott az Oltáriszentség előtt, és főleg, ami a legjelentőségteljesebb:
beszédet mondott a plébániatemplomban, a ferencesek kíséretében”.
5. El kell
ismernem, hogy mint a Mostar-Duvno egyházmegye püspöke, én magam is eléggé meglepődtem.
Megértem, hogy a Római Anyaszentegyház bíborosa rendelkezik azzal a felhatalmazással,
hogy az egész katolikus egyházban gyóntasson és hirdesse az evangéliumot. De számunkra,
püspökök számára is létezik egy egyházi szokásjog, ami a saját egyházmegyénken kívüli
nyilvános megjelenéseket illeti: a püspök, vagy a bíboros, aki egy másik egyházmegyében
nyilvánosan meg kíván jelenni, mindenekelőtt a helyi püspöknél jelentkezik be. Ezt
a tényt sugallja az egyházi óvatosság is. Úgy gondolom, hogy ennek az egyházi óvatosságnak
és ennek a szabálynak az alkalmazása ebben az esetben különösen ajánlatos lett volna.
6.
Meg vagyok lepve, mert Schönborn bíboros hivatalából ennek a nyilatkozatnak a közzétételéig
senki sem jelentkezett és feltételezem, hogy a bíboros ismeri az egyház magatartását
Medjugorjével szemben. Ez a magatartás a bizottságok vizsgálataira és azokra a következtetéseire
épül, miszerint nem lehet megállapítani, hogy „természetfeletti jelenésekről vagy
kinyilatkoztatásokról” lenne szó. A bíboros látogatását a Cenákulumban, vagyis Elvira
nővérnél, akinek obiter dicendo, egyébként, mint szerzetesnőnek, nincs engedélye arra,
hogy ebben az egyházmegyében éljen és működjön, úgy lehetne értelmezni, mint a bíboros
támogatását a nővér számára. És (támogatásként lehetne felfogni) nemcsak a nővér,
hanem új közösségek és engedetlen hívek társulatainak jelentős száma részére, akik
Medjugorjében laknak, és akik a bíboros látogatásából bátorítást olvashatnak ki egyházi
engedetlenségük számára.
7. Mint egyházmegyés püspök megállapítok és megismétlek
néhány fájdalmas tényt:
- Mindenekelőtt rámutatok arra a sajnálatos „hercegovinai
esetre”, amely a „medjugorjei jelenséghez” kapcsolódik: a kezdetektől fogva a medjugorjei
„jelenés” üzenetei határozottan pártját fogta néhány, akkor engedetlen ferencesnek.
Egy közülük később elhagyta a rendet és a papságot is. Az egyik üzenet az akkori egyházmegyés
püspököt vádolta a kialakult zűrzavarért.
- Az egyházmegye területén jelenleg
kilenc volt ferences él, akiket a ferences elöljárók elbocsátottak a rendből, és a
Szentszék megerősítette elbocsátásukat. Bár fel vannak függesztve „a divinis”, továbbra
is törvényes papként viselkednek az általuk bitorolt plébániákon. Miközben az állítólagos
medjugorjei „jelenés” válaszokat ad a kíváncsiak legbanálisabb kérdéseire, soha egyetlen
szó sem hangzik el azok ellen a súlyos visszaélések ellen, amelyek ennek a helyi egyháznak
az egységét sújtják.
- 2001-ben tragikus tapasztalatban volt részünk: egyes
ferencesek, közöttük olyanok, akiket már elbocsátottak a rendből, mások még a rend
tagjai voltak, meghívtak egy ókatolikus diakónust, aki „érsekként” mutatkozott be
és a jogtalanul bitorolt plébániákon több mint 700 fiatalt „megbérmált”. Mindez érvénytelen
volt és szentségtörésnek minősült. Mint diakónus, érvénytelen szentmiséket mutatott
be néhány plébánián. A medjugorjei „jelenés” nem tesz egyáltalán említést a Szentlélek
és az Eucharisztia szentségeivel való visszaélésről!
- Volt egy másik szomorú
eset is: az említett papok közül ketten elmentek Svájcba egy ókatolikus püspökhöz
és kérték, hogy szentelje őket püspökké. Így akartak különválni Mostartól és Rómától,
hogy formális egyházszakadás jöjjön létre. Az ókatolikus püspök azonban visszautasította
kérésüket.
- Két különleges karizmatikus előmozdítója és kigondolója volt
a „medjugorjei jelenségnek”, mindketten az engedetlenek kimagasló képviselői: az egyik
Tomislav Vlašić, akit tavaly elbocsátottak a ferences rendből és a Szentszék, saját
kérésére felmentette minden papi hivatala és kötelezettsége alól. A másik Jozo Zovko
ferences, akinek 2004-től kezdve nincs semmilyen joghatósága arra, hogy papi tevékenységet
folytasson ebben az egyházmegyében. Az újságok tájékoztatása szerint rendi felettesei
eltávolították Hercegovina területéről és megtiltottak számára bármiféle kapcsolatot
Medjugorjével.
8. A bíborost nagy lelkesedéssel töltötte el, hogy olyan sokan
gyónnak Medjugorjében, ahol megnyilvánul az Atya irgalmassága. Mi hisszük, hogy a
mennyei Atya irgalma egyformán megnyilvánul Medjugorjében és ennek az egyházmegyének
minden plébániáján, ez így volt a medjugorjei jelenség előtt és után is. Elég, ha
a hívek gyóntatószékek előtti hosszú sorára tekintünk minden plébánián, különösen
Karácsonykor, Húsvétkor, egyéb ünnepeken vagy bérmálkozáskor. Sokan azt mondják, hogy
ezek a gyónások Medjugorjében erőteljesen bizonyítják, hogy a Gospa „megjelenik”.
E nagyszámú gyónásokból levont következtetések szerint a Gospa minden plébániánkon
megjelenne és nemcsak annak a három személynek, akiknek évente egyszer megjelenik
Medjugorjében és a másik háromnak minden nap, egyébként a legtöbbször Medjugorjén
kívül és, amint mondják a bécsi Dómban is. Idáig állítólag összesen mintegy 40 ezer
volt a „jelenések” száma! Sőt, az az érzésünk, hogy egyes ún. „látnokok” saját maguk
határozzák meg, hogy a Gospa hol és mikor „jelenjen” meg, mivel ott és akkor jelenik
meg, amikor ők akarják. Vajon nem a Szűzanya és általában véve a „sacrum” megengedhetetlen
manipulációjáról van szó?
Mint egyházmegyés püspök ezzel a nyilatkozatommal
tájékoztatni kívánom a híveket arról, hogy Christoph Schönborn bíboros látogatása
nem jelenti egyáltalán a Medjugorjéhez kapcsolódó „jelenések” hitelességének elismerését.
Sajnálom, hogy a bíboros, látogatásával, megjelenésével és nyilatkozataival még csak
tetézte a helyi egyház szenvedéseit. Ezek az újabb szenvedések nem járulnak hozzá
békéjéhez és egységéhez, amelyre olyan nagy szüksége lenne – írja 2010. január 2-án
közzétett nyilatkozatában Ratko Perić mostar-duvnoi püspök.
A nyilatkozat
olasz nyelven is olvasható az egyházmegye honlapján, amelynek címe: http://www.cbismo.com/index.php?mod=vijest&vijest=483