Meg kell térnünk a béke terveihez, letenni mindenfajta fegyvert, és elkötelezni magunkat
egy emberhez méltóbb világ építésére - mondta XVI. Benedek Szűz Mária, Isten Anyja
ünnepén
XVI. Benedek Újévkor, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén, délelőtt 10 órai kezdettel
szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilikában. Az ünnep vigíliáján, 31-én este
hat órai kezdettel pedig a vesperást vezette, amelynek végén szentségkitétel után
év végi hálaadásként a kórus és a hívősereg elénekelte a Te Deum-ot. A Szentatya mindkét
alkalommal homíliát mondott, amelyeket most ismertetünk.
A pápa újévkor, Mária
Istenanyasága ünnepén és a béke-világnap alkalmával az ünnepi mise olvasmányaihoz
fűzte elmélkedését. Az első olvasmány a Számok könyve 6. fejezetéből a híres „ároni
áldás”: „Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád
jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr, és adjon neked békét!” A Szentatya a Biblia szavaival
kívánt áldást és békét a jelenlevőknek és mindazoknak, akik a rádión és televízión
keresztül követték a szertartást szerte a világon.
A bibliai elbeszéléseket
úgy olvashatjuk, mint Isten arcának fokozatos leleplezését, mígnem Isten teljesen
feltárja magát Jézus Krisztusban. „Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte
Fiát, aki asszonytól született, alávetette magát a (mózesi) törvénynek, hogy felszabadítson
minket a törvény alól…” – olvassuk a Galata-levélben, a második olvasmányban. Isten
arca emberi arcot vett fel, megláttatta magát Szűz Mária Fiában, akit ezért az „Isten
Anyja” címmel tisztelünk. Ő, aki szívében őrizte az istenanyaság titkát, az első volt,
aki megláthatta az emberré lett Isten arcát méhe picinyke gyümölcsében.
A
bizánci hagyományban Szűz Mária ikonjai között van egy, a „gyengédség” ikonja, amely
a gyermek Jézust úgy ábrázolja, hogy arcát Mária arcához érinti. A Gyermek nézi Anyját,
és ő minket néz, mintegy visszatükrözve azok felé, akik nézik és imádkoznak, Isten
gyengédségét, amely az égből Beléje szállt, és megtestesült abban az emberfiában,
akit karjaiban tart. Ebben az ikonban szemlélhetünk valamit Istenből: az ő kimondhatatlan
szeretetét, amely arra indította, hogy „egyszülött Fiát adja értünk” (Jn 3,16). De
ugyanez az ikon mutatja nekünk Máriában az Egyház arcát is, amely tükrözi ránk és
a világra Krisztus fényét, az Egyházét, amely révén eljut minden emberhez az örömhír.
„Nem vagy többé szolga, hanem fiú”, amint a Galata-levélben (4,7) olvastuk.
Ez
az elmélkedés elvezet bennünket a békéhez, - folytatta a Szentatya. Mert ha a másik
ember arcát látva – bőrszínre, nemzetiségre, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül
– felismerjük benne tisztelettel a személyt, az ember végtelen titkát. De csak ha
Istent bírjuk szívünkben, akkor tudjuk a másikban, a hozzánk hasonlóban felismerni
az Isten jelenlétét. Látásmódunk lényegében Isten Lelkének bennünk lakásától függ.
Minél inkább Isten lakik bennünk, annál inkább érzékenyek leszünk arra a jelenlétre,
amely körülvesz bennünket: minden teremtményben, főleg más emberekben, bármennyire
is eltorzította arcukat az élet keménysége és a rossz. Hogy tehát elismerjük és tiszteljük
egymásban a testvért, szükségünk van arra, hogy a közös Atyára hivatkozzunk, aki mindannyiunkat
szeret korlátaink és tévedéseink ellenére.
A pápa itt a gyermekek arcáról
szólt, akik gyengédséget és örömet keltenek bennünk ártatlanságukkal és testvériségükkel,
amikor együtt játszanak, spontán módon ugyanúgy viselkednek és mintegy Isten világra
vetett tekintetének tükrei. Miért is oltjuk ki mosolyukat, miért mérgezzük szívüket?
Sajnos, a Gyengédség ikonjának tragikus ellentétét látjuk annyi gyermekben és anyjukban.
Háborúk és erőszak áldozatai, hazájukból elűzöttek, kényszerűségből menekültek. Arcuk
beesett az éhezéstől és a betegségtől, a fájdalom és a kétségbeesés eltorzította arcukat.
Az ártatlanok arca csendes felszólítás felelősségünkre. Az ő törékeny állapotukkal
szemben összeomlanak a háború és az erőszak hamis igazolásai. Egyszerűen meg kell
térnünk a béke terveihez, letenni mindenfajta fegyvert, és elkötelezni magunkat egy
emberhez méltóbb világ építésére.Homíliája utolsó részében a pápa emlékeztetett a
béke 43. világnapjára írt, dec. 8-án közzétett üzenetére: „Ha békére törekszel, védd
a teremtett világot.” Ezt az üzenetet annakidején ismertettük, adásunkban most majd
idézünk belőle néhány részletet.