„Krisztus a szentségek látható jelei révén részesít bennünket isteni barátságában” – mondta a pápa az általános kihallgatáson

XVI. Benedek szerdán délelőtt megtartotta az idei év utolsó, 44. általános kihallgatását, amelyre a VI. Pál teremben került sor. A Szentatya 2009 első katekéziseit Szent Pálnak szentelte, amelyekkel lezárta a Népek Apostoláról szóló 20 részből álló elmélkedését. Az utóbbi hónapokban a középkor keleti és nyugati egyházatyáinak írásait mutatta be a híveknek, hangsúlyozva a gyakran „sötétnek” nevezett történelmi időszak sokszínű gazdagságát.
December 30-án XVI. Benedek katekézisében arra szólította fel a teológusokat és a papokat, hogy a keresztény tanítást, szemben a korunkat fenyegető széttöredezéssel, mindig a maga teljességében tekintsék.

Beszédében a XII. században élt Petrus Lombardus munkásságához fűzte gondolatait. Az észak-itáliai teológus Novara környékén született 1095 körül, és Párizs püspökeként halt meg 1160-ban. Korának szokása szerint Petrus Lombardus is a Szentíráshoz fűzte kommentárjait. Fő műve, a „Liber sententiarum” az egyházatyák tanítását rendszerezi. A szentenciák négy kötete a következő:

I. A háromszemélyű egy Isten és tulajdonságai,

II. Teremtés és bűnbeesés,

III. Krisztus, mint a bűnbeesett ember gyógyítója,

IV. A szentségek és a végső dolgok.

A pápa hangsúlyozta: nem lehet lemondani a hit rendszerezett, szerves bemutatásáról. Az egyes hitigazságok egymást kölcsönösen megvilágítják, és teljes egységükben megnyilvánul Isten üdvözítő tervének összhangja, Krisztus misztériumának központisága.

A szentenciák ma is érdeklődésre tarthatnak számot – mondta a Szentatya. Utalt Petrus teológiai fejtegetésére, miszerint az Úr Ádám bordájából teremtette meg a nőt, nem pedig fejéből, vagy lábából. Ez azt jelenti, hogy a nő sem ura, sem rabszolgája a férfinek, hanem társa az életben. Mint ahogy Évát akkor teremtette meg az Úr, miközben Ádám aludt, így az egyház is azokból a szentségekből született, amelyek Krisztus oldalából folytak ki, miközben aludt a kereszten. Vagyis abból a vérből és vízből, amellyel Krisztus megváltott minket. Ezek a mély megfontolások ma is érvényesek – mutatott rá XVI. Benedek.

A Szentatya külön kiemelte a XII. századi Petrus Lombardus szentségekről szóló tanítását: a szentségek Isten láthatatlan kegyelmének látható jelei. Nélkülözhetetlen tehát minden keresztény számára a szentségi élet. A Katolikus Egyház Katekizmusa a következőkben határozza meg, mi a szentség: „Az erő, ami kiárad Krisztus Testéből, mindig élő és éltető, a Szentlélek működése az ő Testében, mely az Egyház: maguk a szentségek” (n. 1116).

A papok, a nekik szentelt évben különösen mélyítsék el szentségi életüket. A szentségek kiszolgáltatása mindig legyen méltóságteljes. Segítse elő a hívek áhítatát, a közösség részvételét, Isten jelenlétének érzékelését, valamint a missziós buzgóságot. A szentségek az egyház nagy kincsestárát jelentik: Krisztus látható jelek révén jön el közénk, megtisztít és átalakít bennünket, részesít isteni barátságában – mondta az év utolsó általános kihallgatásán XVI. Benedek pápa.