A magyar jezsuiták most megjelent negyedéves világnézeti, kulturális és lelkiségi
folyóirata tanulmányi rovatában a tudomány, hit, erkölcs témaköreivel foglalkozik.
Az utóbbi évtizedekben a természettudományos ismeretek felgyorsult fejlődése a hittudományt
és az erkölcstant számos kihívás elé állította. A világegyetem eredete, teremtés és
fejlődés, az agykutatással kapcsolatban a test és a szellem kapcsolata, a genetika
új felfedezései következtében a bioetika számos kérdése és az életvédelem erkölcsi
szempontjai állnak a Távlatok legújabb számának homlokterében.
P. Szabó Ferenc
főszerkesztő bevezető tanulmánya a természettudomány és a keresztény világnézet párbeszédére
példaként állítja elénk a neves francia tudós, Teilhard de Chardin jezsuita Krisztus-központú
világszemléletét.
Hámori József agykutató, akadémikus az emberi agy és a gondolkodás
kapcsolatára világít rá. Hámori Antal professzor „Az emberi élet védelme a katolikus
egyház tanítása szerint” c. átfogó tanulmánya iránytű a hívők erkölcsi magatartásához.
Kopp Mária orvos, pszichológus, egyetemi tanár, tudományos felmérések alapján
jellemzi a mai magyar lelkiállapotot. Többek között rávilágít arra, hogy 1988 és 2006
között jelentősen romlott az életminőség Magyarországon, és ebben meghatározó szerepet
játszik a krónikus stressz, amelyet legmegfelelőbben a depressziós tünet együttessel
mérhetünk. A mai magyar népesség egyharmada depressziós, az életminőséget rontó lelki
betegségben szenved, és ez a korai halálozás szempontjából is jelentős veszélyeztető
tényező. Dr. Kopp Mária tudományos elemzései során rámutat arra, hogy az élet értelmébe
vetett hit meghatározó a pozitív életminőség szempontjából.
Kiemeljük még
Somfai Béla jezsuita morálteológus tanulmányát a homoszexualitás nagyon időszerű problémájáról.
A homoszexualitás és az ateizmus összefüggését világítja meg Szabó Ferenc André Gide
francia regényíró lelki drámáját elemezve.
A Távlatok gazdag tartalmából még
megemlítünk néhány írást: a „Róma és a világegyház” c. rovat beszámol XVI. Benedek
csehországi látogatásáról, az Afrikával foglalkozó püspöki szinódusról, továbbá Meszlényi
Zoltán vértanú püspök boldoggá avatásáról.
A „Lelkiség” rovatban Nemeshegyi
Péter az ádventi liturgiában szereplő ún. Ó-antifónákról elmélkedik, Hafenscher Károly
evangélikus teológus pedig „Egyszerű karácsonyt!” címmel Jézus Krisztus születése
ünnepének lényegére irányítja figyelmünket, ami a karácsonyi zajos, felületes készülődés
közben, az uralkodó fogyasztói mentalitás miatt sokszor még a hívő keresztények életében
is elsikkad.
Egyszerű, szegényes, de tartalmas karácsonyunk lehet, ha hisszük
a teljes Jézus Krisztust, aki megszületett, meghalt és feltámadott.