„Ha a békén akarsz munkálkodni, óvd a teremtett világot” – közzétették a pápa január
elsejére írt béke világnapi üzenetét
December 15-én, kedden délelőtt a Szentszék sajtótermében bemutatták a 43. béke világnapra
írt pápai üzenetet, amelynek fő gondolata: helyre kell állítani a Teremtő Isten, az
emberiség és a teremtett világ közötti belső és külső egyensúlyt.
Renato Martino
bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács nyugalmazott elnöke ismertetőjében rámutatott:
a téma rendkívül időszerű és következetesen beleilleszkedik XVI. Benedek eddigi békenapi
üzeneteinek tanításába.
A pápa a béke kozmikus felfogását javasolja, ami egyenlő
az Isten által meghatározott rend nyugalmával – tranquillitas ordinis. Ez pedig az
Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti összhangban valósul meg. A környezetpusztulás
azt jelenti, hogy mély sérülést szenvedett az emberiség és Isten közötti egység. Ha
tehát az ökológiai válságot elemezzük, el kell gondolkodnunk a teremtett világ „belső
válságáról” is.
A jelen kihívásaival szemben a Szentatya nem kínál fel technikai
megoldásokat, és nem avatkozik bele az egyes kormányok politikáiba. Ezzel szemben
emlékeztet az egyház elkötelezettségére a föld, a víz, a levegő, azaz a Teremtőtől
kapott ajándékok megóvása érdekében. A pápa arra buzdít mindenkit, hogy törekedjen
a Teremtő Isten, az emberiség és a teremtett világ közötti kapcsolat helyreállítására.
Az emberiség közös előrehaladásának alapvető feltételei közül a Szentatya
elsőként megállapítja: szükség van arra, hogy ne szűkítsük le a természetről és az
emberről alkotott nézetünket. Az ember nem a véletlen terméke. Feladata, hogy
együttműködjön Istennel, és óvakodjon attól, hogy saját magát Isten helyébe állítsa.
Az egyház értetlenül tekint továbbá azokra a nézetekre is, amelyek középpontjában
az ökológia, a biológia áll. Eszerint a felfogás szerint minden élőlény egyenlő méltósággal
rendelkezik.
Szükség van továbbá mélyreható etikai és kulturális megújulásra
is – írja üzenetében Benedek pápa. A szubszidiaritás elvének megfelelően mindnyájan
felelősek vagyunk a teremtett világ megóvásáért. Különösen érvényes ez a polgári vezetőkre
nemzeti és nemzetközi szinten. Minden gazdasági döntésnek ugyanis erkölcsi következménye
van, ezért olyan fejlődési modelleket kell alkalmazni, amelyek középpontjában az ember
áll.
A teremtett világ az egész emberiség öröksége. A természeti erőforrások
felhasználásának jelenlegi ritmusa azonban komolyan veszélyezteti a jövő nemzedékek
sorsát. A környezeti válságot csak olyan szolidaritással lehet leküzdeni, amely mind
időben, mind térben előre mutat, különös figyelmet fordítva a fejlődő országokra.
A nemzetközi közösség feladata, hogy világviszonylatban igazságosan osszák el a föld
rendelkezésére álló energiaforrásokat – hangsúlyozza üzenetében a Szentatya.
Renato
Martino bíboros felszólalásában rámutatott: XVI. Benedek reális olvasatot ad a jelenlegi
környezeti válságról, azonban hangvétele soha sem katasztrofikus, mindig reménykedve
tekint az ember értelmére, méltóságára. A pápa elutasítja a két szélsőséges nézetet,
vagyis az egocentrizmust, az önközpontúságot, amely megengedi, hogy az ember zsarnokként
uralja a természetet, valamint az öko-központúságot, amely megfosztaná az embert transzcendens
és minden más élőlény feletti méltóságától.
XVI. Benedek témaválasztása nem
véletlenszerű. Idén van ugyanis 30 éve, hogy II. János Pál 1979. november 29-én „Inter
Sanctos” k. bullájával Assisi Szent Ferencet a környezetvédők patrónusának hirdette
ki. „A szegények barátja, akit Isten minden teremtménye szeret” – mondta II. János
Pál.
Szent Ferenc Naphimnusza ma is időszerű. A teremtett világ iránti szeretet,
ha spirituális távlatok felé tekint, elvezet az emberek közötti testvériséghez, az
emberek és Isten közötti egységhez. A Poverello példáját szem előtt tartva tanuljuk
meg szeretni a teremtett világot és vegyük benne észre a Teremtő Isten végtelen szeretetét
– írja békenapi üzenetében XVI. Benedek pápa.