Magyar Figyelő - P. Szabó Ferenc jegyzete a helyi egyház legfrissebb híreiről

A keddi (dec. 8) magyar sajtó beszámol arról, hogy Sólyom László államfő hétfőn fogadta a magyarországi és határokon túli egyházi vezetőket. A köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki, hogy az Országgyűlés többsége nem méltányolja azt az álláspontot, miszerint a népszámlálási törvényben helye van a felekezeti hovatartozásra való kérdésnek, amelyet a ki-ki szabadon megválaszolhat. Ha a 2011-es népszámlálás kérdőívén nem szerepelne ez a kérdés, több százéves adatsor szakadna meg, és nemzeti önismeretünk látná kárát, mondta az államelnök; tehát „joggal küldtem vissza a parlamentnek megfontolásra az ilyen értelemben hiányos jogszabályt.” Sólyom László hangsúlyozta: az egyházaknak óriási szerepük van az anyanyelv és a nemzet megtartásában. „A hit a személyiség egyik tartóoszlopa”. – Közvetlenül a találkozó előtt Erdő Péter bíboros a Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke a sajtónak kijelentette: „Nincs a régióban még egy ilyen ország, amely történelmi egyházaival olyan szkizofrén viszonyban lenne, mint a magyar.” Minden évben újra meg újra problémák merülnek fel az egyházak „amúgy is szűkre szabott” létfeltételei körül.

Itt emlékeztetünk arra (lásd Magyar Kurír, dec 3) a Katolikus Püspökkari Konferencia téli ülése alkalmából megvitatta az idei zárszámadási törvény és a jövő évi költségvetési törvény egyházakat érintő jelenlegi helyzetét. Az egyházi iskoláknak az 1977-es vatikáni szerződésből, illetve az egyház-finanszírozási törvényből következően annyi állami kiegészítés jár, amennyivel az önkormányzatok pótolják i egy-egy évben saját iskoláik állami alapnormatíváját. A püspökkari értekezlet alkalmával tartott sajtóértekezleten Erdő Péter bíboros, válaszolva az újságírók kérdéseire, elmondta, hogy a 2010-es költségvetésben 10 százalékkal kevesebb pénz jut az egyházaknak, ami az inflációval együtt nagy veszteség. Nyitva marad ráadásul a közoktatási intézmények támogatási összegének kérdése, konkrét összeg nincs erre a célra megjelölve, így aztán számon kérni sem lehet majd semmit, ami példátlan. A bíboros rámutatott: a magyar katolikus egyház a neki járó egymillió dollár feletti összegekről, így arról, ami az Állami Számvevőszék szerint jár neki, ha akarna sem mondhatna le önként, mivel ilyen esetben az Apostoli Szentszék illetékes a kánonjog szerint. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Katolikus Püspöki Kar szakembereinek számítása szerint 4,6 milliárd forint kiegészítő támogatás jár a felekezeteknek 2007-re és 2008-ra, amit még nem fizettek ki. Az egyházaknak járó költségvetési pénz, a Bíboros szerint, nem „egyházfinanszírozás”, hanem az adózó polgárok gyermekei által látogatott iskolák pénze. Erdő Péter magyar primás szerint ezek az ügyek a jogállami működés gyengéire mutatnak rá.

(Szabó Ferenc SJ)