„Ha nem vagyunk elég alázatosak, hogy kicsinynek érezzük magunkat, nem érthetjük meg Istent” – mondta XVI. Benedek a teológusoknak

December elsején, kedden reggel a Szentatya a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjai számára mutatott be szentmisét az Apostoli Palota Pál kápolnájában. A 30 fős bizottság magyar tagja Ivancsó István pápai prelátus, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola tanára. A teológusok november 30-a és december 4-e között tartják plenáris ülésüket a vatikáni Szent Márta házban.

Az igazi teológus nem enged annak a kísértésnek, hogy saját értelmét Isten misztériumának mértékével mérje. Ezzel szemben tudatában van saját korlátainak, mint sok nagy szent, akit egyben a hit nagy mestereinek ismerünk el – ezek voltak a pápa homíliájának főbb gondolatai.

XVI. Benedek a következő kérdésekkel vezette be szentbeszédét: Mi a teológia? Kik vagyunk mi, teológusok? Hogyan lehet jól művelni a teológiát? Az Úr dicsőíti az Atyát, mert elrejtette a bölcsek, a tudósok elől a Fiú nagy misztériumát, a Szentháromság, a krisztológia nagy misztériumát. A kicsinyeknek nyilatkoztatta ki magát, akik nem rendelkeznek nagy kultúrával, nem műveltek. Jézus születésekor a Napkeleti Bölcsek megkérdezik az illetékeseket, vagyis az írástudókat, az egzegétákat, hogy hol születik az Üdvözítő, Izrael Királya? Az írástudók tudják a választ: a Messiás Betlehemben születik. Ugyanakkor nem érzik szükségét annak, hogy elmenjenek és megismerjék az újszülöttet. Számukra elvont tudásról van szó, amely nem érinti életüket, nem alakítja azt át.

Az Úr nyilvános működése során ugyanezt tapasztaljuk – folytatta homíliájában XVI. Benedek. Felfoghatatlan a tudósok, a műveltek számára, hogy ez a Galileából származó férfi, aki nem végzett tanulmányokat, valóban Isten fia lehet. Elfogadhatatlan számukra, hogy az egyetlen nagy Isten, a mennyek és földek Istene valóban jelen lehet ebben az emberben. A bölcsek tudnak mindent, ismerik Izajás próféta jövendöléseit, de a misztérium rejtve marad előttük. A kicsinyek számára nyilatkoztatja ki magát Isten, kezdve a Szűzanyától a halászokig. Ők tudják, csakúgy, mint a Kereszt tövében álló római katona, hogy Jézus az Isten Fia.

Jézus életének alapvető tényei nem pusztán a múlthoz tartoznak. Jelen vannak különféle módon minden nemzedék életében. Így van ez korunkban is, az utóbbi kétszáz évben is ezt figyelhetjük meg. Vannak bölcsek, nagy szakértők, a hit nagy mesterei, teológusok, akik annyi mindent tanítottak nekünk. Behatoltak a Szentírás, az üdvtörténet legmélyebb részleteibe. De nem vették észre magát a misztériumot, amely a tanítás középpontja: Jézus valóban Isten Fia volt és ez a Szentháromságos Isten belépett történelmünkbe egy adott pillanatban hozzánk hasonló emberré vált.

Felmerül a kérdés: a kereszténység vajon az ostobák, a kultúra, képzettség nélküli személyek vallása-e? Kialszik-e ott a hit, ahol felébred az értelem?

A pápa szigorú a tudósokkal, akik olyan módszert alkalmaznak, amely nem ad helyet Istennek. Még szigorúbb azzal a teológiával, amely gúzsba köti az istenit. „A Szentírás vizeiben olyan hálóval halásznak, amely csak bizonyos méretű halakat enged át. Ami ezen a méreten túlmutat, az nem fér bele a hálóba, tehát nem létezik” – mondta homíliájában a pápa. Így Jézus, az emberré vált Fiú nagy misztériuma történelmi Jézussá törpül. Valójában egy tragikus személy, egy test nélküli kísértet, olyan valaki, aki bent maradt a sírboltban, teste tönkrement, valójában meghalt. Az egyház története azonban gazdag olyan férfiakban és nőkben, akik elismerik saját kicsinységüket Isten nagyságával szemben. Képesek az alázatra és arra, hogy ezáltal eljussanak az igazságra.

Korunkban is vannak kicsinyek, akik felismerték Jézust: Bernadette Soubirous, Lisieux-i Szent Teréz, Szent Bakhita nővér, Boldog Teréz anya, Szent Damian de Veuster. Ők segítenek hozzá, hogy hiteles teológusok legyünk, akik hirdethetik Isten misztériumát, mert az megérintette őket szívük legmélyén.

Ez történt Saullal is a damaszkuszi úton. A Feltámadt Krisztus megérintette szívét. Pál megvakult, de valójában ekkor lát igazán. A művelt férfi egészen kicsiny lesz és látja, hogy Isten bölcsessége nagyobb minden emberi tudást összevéve.