„Aki követi Galilei tanítását, nem pusztán a tudományban bízik, hanem fölemeli tekintetét
a világmindenség Teremtője felé” – írta a pápa a tudósoknak
November 30-án kezdődött és december 2-án ér véget a római Pápai Lateráni Egyetemen
az a nemzetközi tudományos összejövetel, amelynek címe: „1609-2009. Galilei távcsövétől
az evolutív kozmológiáig. A tudomány, a filozófia és a teológia párbeszéde”. A konferenciára
az asztronómia nemzetközi éve alkalmából kerül sor, megemlékezve a távcső feltalálásának
400. évfordulójáról.
A pápa az összejövetel résztvevőihez intézett üzenetében
leírja azokat a csodálatos érzéseket, amelyek Galileo Galileit 400 évvel ezelőtt eltöltötték,
amikor 1690-ben először irányította távcsövét az ég felé. A Pisában született tudós
azt vallotta, hogy a csillagászati távcső feltalálására az isteni kegyelemtől kapott
sugallatot. A felfedezés döntő állomást jelentett az emberiség történelmében – mutat
rá levelében a Szentatya. A tudomány más irányban fejlődött, mint ahogy azt az ókorban
elképzelték. Galilei a világegyetem ismeretlen útjaira lépett, szélesre tárva a kaput
a világegyetem egyre nagyobb terei váltak megfigyelhetőkké. Újabb és újabb kérdések
merültek fel a kozmoszt illetően.
Az univerzum ma is kérdéseket támaszt, amelyekre
a puszta megfigyelés nem ad kielégítő választ. A természettudományok önmagukban nem
elegendők erre. Galilei példája az, amely erre a következtetésre késztet – írja a
pápa. Az itáliai tudós azt állította, hogy Isten a természet könyvét matematikai nyelvezet
formájában írta meg. A matematika pedig az emberi szellem találmánya, hogy megértse
a teremtett világot. A világegyetem objektív struktúrája és az emberi alany értelmi
struktúrája közötti tökéletes egybeesés arra késztet, hogy tekintetünket az egyetlen
teremtő Értelemre vessük, amely ezt a két valóságot összekapcsolja egymással.
A
világegyetem végtelenségére, kezdetére és végére, valamint megértésére vonatkozó kérdésekre
nem lehet pusztán egyetlen, tudományos jellegű választ adni. Aki a kozmoszra tekint,
nem állhat meg a szemlélődésnél, hanem tovább kell haladnia, feltéve a kérdést a teremtett
világ értelmét és végső elrendeltetését illetően. A pápa annak a reményének ad hangot,
hogy megújul a tudományos, filozófiai és teológiai ismeretek közötti párbeszéd: közöttük
ugyanis nincs semmiféle konfliktus. Éppen ellenkezőleg: amilyen mértékben képesek
arra, hogy párbeszédet folytassanak egymással, olyan mértékben tudnak majd valóban
hatékony eredményeket felmutatni korunk embereinek. El kell kerülni azt a kockázatot,
amelyet a tudományos vívmányok magukban rejtenek, vagyis azt, hogy az ember csak a
tudományban bízzon. Ne feledje el, hogy tekintetét saját magán túlhaladva a felé a
transzcendens Lény felé emelje fel, aki a világmindenség Teremtője, és aki Jézus Krisztusban
kinyilatkoztatta Arculatát, amely maga a Szeretet – írja XVI. Benedek a Pápai Lateráni
Egyetemen megrendezett asztronómiai konferencia résztvevőihez.