A magyar történelemről a „Hatalom és Kegyelem – Európa védőszentjei” c. római kiállítás keretében

Horváth Hajnalka jegyzete:
„Egy tárlat, mely Európa történetéről mesél népeinek és államainak szentjein, védőszentjein keresztül” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Tarcisio Bertone bíboros államtitkár október 8-án Rómában, a Velence Palotában megrendezett történeti-művészeti kiállítást.

A szentek, még ha különböznek is egymástól személyiségüket, kegyes cselekedeteiket, hivatásukat, társadalomban betöltött szerepüket nézve, mégis összeköti, hasonlóvá teszi őket egy tényező: Krisztushoz való hasonlóságuk. Küldetésük nem más, mint láthatóvá tenni a földön Krisztus életét, aki bennük rejtőzik. Ők az élő példái annak, hogy az emberi élet tökéletessége valóban lehetséges, mely a szeretetben, a megbocsátásban, önmagunk felajánlásában mutatkozik meg. Isten kegyelme és szépsége ez, melyet a szentek élete tükröz mindannyiunk számára.

A szent kapcsolat ég és föld között, Isten és ember között, melynek része a szent közbenjárói szerepe a mennyben. Ezért minden szent egyben védőszent is, melyet élete során véghezvitt cselekedetei alapján tulajdonítanak neki: lehet az emberi csoportoké, szervezeteké vagy éppen egy egész nemzeté, mely utóbbira tökéletes példa Szent István király személye, mint a magyar nemzet védőszentje.

A „Hatalom és kegyelem – Európa védőszentjei” c. kiállítás a szentek, vagyis az életszentség történetét mutatja be a művészet által a kezdetektől egészen napjainkig: a kereszténység elterjedésétől a jelenkorig. Történelmi koronként különböző életszentség modellekkel találkozunk: a kereszténység első századaiban az üldözések idején a vértanúság jelentette a szentség elnyerését; a kora középkorban ezt a remeteség valamint az elszigetelt szerzetesi életforma váltotta fel, mely lehetőséget adott a lelki és bűnbánó életre, lemondva a világi javakról és minden azzal járó kísértésről. Új modellként jelenik meg a XI. században a királyi szentség, mely a nemzetek uralkodóit kívánta felmagasztalni, erősítve azzal a dinasztia törvényes uralkodását is. Európában ez nagyon jelentősen megmutatkozott.

A kiállításon látható Benczúr Gyula 1875-ben készült monumentális olajfestménye: Vajk megkeresztelkedése, valamint a magyar Szent Korona másolata is, mely nemzetünk keresztény mivoltának egyik jelképe. Szent István király volt az első középkori uralkodó, akit vértanúság nélkül, vallásos tetteiért emeltek az oltár szentségére. Szent István a keresztény hit védelmét szolgálta alázattal, szeretettel és bölcsességgel. A róla, valamint Szent László királyról kiállított, 1500 körül készült két fa szobor is jól mutatja keresztény államunk két alappillérét: a szent királyt, aki felvette a kereszténységet, valamint Szent Lászlót – aki István és fia Imre herceg szentté avatását is szorgalmazta – aki a szent király utódaként az Árpádok dinasztiájával a keresztény magyar királyság és az egyház közti szövetséget erősítette.

A XII. században újabb életszentség modellel találkozunk, mely a városok kialakulásával, így a társadalom átalakulásával magyarázható. A szegények, hontalanok egyre növekvő jelenléte a koldulórendek megalakulásához vezet, melyek a segítségre szoruló emberben a szenvedő Krisztust fedezik fel. A szeretetcselekedetek, a szegénységben megtalált boldogság jellemzi a XIII. századi szenteket. A középkor ezen szakaszának egyik kiemelkedő alakja Árpádházi Szent Erzsébet, aki mint világi ember jut el a szentségig. A kiállítás során több róla készült munkát is láthatunk: Lienzen-Mayer Sándor 1882-ben készült olajfestményén Erzsébet hercegnőként jelenik meg, amint segítséget nyújt az út szélén heverő édesanyának és gyermekének. E gesztus egész életének értelmét összefoglalja. Lippo Memmi 1330 körüli táblaképén Erzsébet rózsacsodája látható, mely szintén az általa véghezvitt kegyes cselekedetek jelképe.

A szentek Krisztus életének igazi ikonjai, melyeket a művészet képes a néző elé varázsolni, hogy évszázadokkal később is lehetőségünk legyen megcsodálni a keresztény igazság és szépség közvetítőit. A keresztény Európa történelmébe a magyar nemzet is beleírta magát, s ez jól érzékelhető e csodálatos gyűjtemény megtekintésekor is. „Kívánom, hogy a kiállítás mindenkiben ébresszen nosztalgikus érzést a szentek iránt” – mondta beszédében Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a „Hatalom és kegyelem – Európa védőszentjei” római tárlat megnyitóján.