2010-ben Márton Áron Múzeum nyílik az erdélyi püspök szülőhelyén – interjú György Alfréd atyával

Multimédiás emlékmúzeum felállítását tervezik az erdélyi Csíkszentdomokoson. György Alfréd kamilliánus atyával, a kezdeményezésnek az európai katolikus közösségek felé való kommunikációjának felelősével beszélgettünk a projekt részleteiről.
 Márton Áron és kora - Emlékmúzeum Csíkszentdomokoson

1. A projekt célja
A projekt célja a csíkszentdomokosi Márton Áron Emlékmúzeum létrehozása, mely Erdély püspökének (1938-1940) életét és munkásságát a huszadik századi erdélyi történelem ellenfényében fogja bemutatni, modern eszközökkel, de régi értékeket közvetítve. A Márton Áron Emlékmúzeum helyszíne a csíkszentdomokosi templom tőszomszédságában található hajdani egyházi iskola 120 négyzetméternyi felülete, mely külön bejárattal, önálló intézményként fogadja majd a látogatókat.
Az Eurotrans Alapítványhoz benyújtott pályázat célja az Emlékmúzeum videoinstallációinak szakmai és technikai előkészítése.

2. Az Emlékmúzeum kezdeményezői
2.1. Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért – A Márton Áron Egyesület mint Csíkszentdomokoson elsőkét létrejött civil szervezet már a kezdetektől a Márton Áron-i szellemiségben kívánta előmozdítani a község és a régió érdekeit (részt vállalt Csíkszentdomokos monográfiájának megjelentetésében, a földgáz bevezetésében Csíkszentdomokoson, a helyi oktatás támogatásában, a szociálisan rászorulók segítésében), ezzel párhuzamosan pedig Márton Áron emlékének méltó ápolását is feldatának tekintette (főszervezője volt a 1996-ben megrendezett Máron Áron centenáriumi rendezvényeknek, illetve a főtéri Márton Áron szobor felállításának).
Jelen projektben feladata, hogy helyi önkéntesek bevonásával és a téma szakértőinek megkeresésével, Csíkszdentdomokos község Polgármesteri Hivatalával és a csíkszentdomokosi Plébániahivatallal közösen koordinálja a Márton Áron Emlékmúzeum létrehozását, népszerűsítését és fejlesztését.
Kapcsolattartó személy: Lázár Csilla, önkéntes, tel. [phone], e-mail: lazarb_csilla(kukac)yahoo(pont)com
2.2. Csíkszentdomokos Község Polgármesteri Hivatala
A Polgármesteri Hivatal 1990 óta feladatának tekinti Márton Áron községünben mindig is erős emlékének fenntartását, Márton Áron életpéldájának és szerepének megismertetését a fiatal generációkkal, és annak a kulturális és vallásturisztikai potenciálnak a kiaknázását, amivel Márton Áron szülőfalujaként kétségkívül rendelkezik. Ezen igyekezet részeként támogatta a főtéri Márton Áron szobor felállítását és emléktábla elhelyezését azon a házon, mely a Püspök hajdani szülőháza helyén áll. A Márton Áron Emlékmúzeum létrehozása érdekében a Polgármesteri Hivatal vállalja a kiállításnak helyet adó ingatlan (iskolaépület) felújítását, technikai és kommunikációs eszközök (számítógép, irodai nyomtató, telefon, fax) biztosítását a projekt időtartamára, illetve a kiállítás létrejötte után annak fenntartását.
Kapcsolattartó személy: Ferencz Alajos, polgármester, tel. [phone]; e-mail: primariasandominic(kukac)yahoo(pont)com
2.3. A Csíkszentdomokosi Római Katolikus Plébániahivatala
A Plébánia szerepe, hogy a projektet egyházi szempontból felügyelje, kapcsolatát a Gyulafehérvári Érseki Hivatal felé biztosítsa, illetve hogy a Kiállítás helyszínéül szolgáló ingatlanrészt, mely felett jelenleg a helyi önkrormányzat rendelkezik, de mely egykor a Katolikus Egyház tulajdonában volt, a visszaszolgáltatás után is az Emlékmúzeum rendelkezésére bocsássa.
Kapcsolattartó személy: Csiby László, plébános, tel. [phone]


3. A projekt lebonyolításának időtartama:
2009. június – 2010. szeptember.
Az Eurotrans Alaptványtól igényelt támogatással megvalósuló tevékenységek időtartama 2009. szeptember 1. – 2009. december 30.

4. A projekt háttere, megindoklása, célcsoportjai
Márton Áron neve a magyarság jelentős részének tudatában egyet jelent az igazság melletti kiállással és a következetességgel. Azonban ha a katolikus egyház megerősítésében, az erdélyi kisebbségek (magyarok, görög katolikusok, római katolikusok, zsidók) védelmében, a diktatúrák elleni eredményes kiállásban, az erdélyi magyar oktatás és népnevelés színvonalának emelésében, vagy akár milliók igazságba vetett hitének fenntartásában játszott szerepéről kérdezzük, legtöbben, elsősorban a fiatalabb generációk, nem tudnak egyebet mondani közhelyeknél. Bár Erdély- és Magyaroszág-szerte intézmények, iskolák viselik a nevét, sőt, a boldoggá avatásra várók sorában sok nem-magyar katolikus is hallhatott róla, sokan (diákok, kollégisták, szülők) nem tudják, mivel érdemelte ki, hogy oly sok intézmény nevében példaként állítsák eléjük, vagy hogy boldoggá avatását kezdeményezzék.
Pedig Márton Áron életével és munkásságával számos szakmunka és irodalmi alkotás foglalkozik, a legújabb kutatások és forrás-feldolgozások a Márton Áron-i életút és életmű újabb és újabb elemeit hozzák nyilvánosságra, és egyre több okunk van azt gondolni, hogy Márton Áron személye és életműve megkerülhetetlen része nemcsak az erdélyi egyháztörténetnek, de az erdélyi történelemnek, a kisebbségkutatásnak, az erdélyi neveléstörténetnek, de még az újkori folklórnak is. Ezen projektvázlat teljességgel alkalmatlan arra, hogy Márton Áron szerteágazó és máig ható szerepét méltassa, csupán azt kívánja megvilágítani, hogy egy szakmailag hiteles és összességéban hatásos kiállítás számos célcsoportnak nyújthat egyszerre tudást és élményt:

A közéspiskolai diákok, egyetemi hallgatók, de még a harmincas és negyvenes generáció tagjai is élményszerűen egészíthetik ki történelmi ismereteiket, miközben beleélhetik magukat azokba a szorongató történelmi helyzetekbe, melyek szüleik és nagyszüleik generációját formálták. Megismerhetik az egyes történelmi helyzetek szülte emberi magatartásformák sokféleségét és azokat az értékeket, melyeknek követése egyes történelmi szereplőket (így Márton Áront is) képes kortársaik fölé emelni.
A tanárok, pedagógusok közelebbről ismerkedhetnek (elsősorban az Erdélyi Iskola című pedagógiai folyóirat bemutatása által) a Márton áron-i keresztény pedagógia elveivel, azokkal a módozatokkal, ahogyan a harmincas-negyvenes évek erdélyi tudósai közkinccsé próbálták tenni a tudományos eredményeket, újdonságokat, és ahogyan a kisebbségben való értékteremtést a pedagógia sikereitől tették függővé.
Közép- és idősebb generációknak a kiállításon bemutatott kutatási eredmények segíthetnek jobban megérteni az általuk, családjaik által átélt évtizedeket, segíthet árnyaltabban látni az egyes történelmi eseményeket, esetleg feldolgozni azokat a konfliktusokat, melyek az eltérő ideológiai elképzelések miatt családokat, barátságokat tartanak a mai napig feszültségben (csíkszentdomokosi beszélgetésekből tudjuk, hogy az idősebb emberek a mai napi is számon tartják, ki volt egykor „egyházpárti”, és ki volt „kommunista-párti” (értsd: ki hajlott inkább befogadni a hivatalos kormány-álláspontot).
Az erdélyi etnikai és vallási kisebbségek sorsának huszadik századi alakulása iránt érdeklődők egységes összefoglalását kaphatják annak, milyen szerepet játszott a katolikus egyház, és elsősorban Márton Áron és papjai az erdélyi kisebbségek védelmében a trianoni Erdély, a második világháború, a békeszerződések és a szocialista-kommunista állami berendezkedés idejében.
Végül, és nem utolsó sorban azt szeretnénk, ha a Kiállítás a Márton Áron-i életmű és-vagy az erdélyi történelem iránt csak felületesen érdeklődő magyar és nem-magyar látogatókkal is megértetne valamit Erdély, és azon belül az erdélyi katolikusság történelmi értékeiből, és a sztereotípiák helyére vagy azok mögé igazi tudás és rokonszerv kerülhetne.

A fent vázolt célcsoportok megszólítás csak úgy lehetséges, ha sikerül szakmailag hiteles, technikai minőségében kifogástalan, tartalmát tekintve gazdag és bemutatási módjában korszerű kiállítást létrehozni. Ezért a Kiállítás létrehozása előtt a vonatkozó könyvészet alapos áttanulmányozásán túl történészek, egyháztörténészek, társadalomkutatók, muzeológusok, grafikusok, és élő tanúk egész sorával kívánunk konzultálni.


5. A projekt lebolyolítása, tevékenységei
A Márton Áron Emlékmúzeum ötlete többször, többféle módon megfogalmazódott már Csíkszentdomokoson, ezen elképzelések ötvözete és kiegészítése a jelen projekt.
1. Dokumentálódás, az Emlékmúzeum-projekt előkészítése, a kapcsolódó irodalom és kutatások áttanulmányozása, szakértők megkeresése, vizuális anyagok előkészítése (folyamatban)
2. Gazdasági szakemberek megkeresése, a projekt megvalósíthatóságának tanulmányozása, különös tekintettel a finanszírozásra, a marketingre és a fenntarthatóságra (folyamatban)
3. A szakirodalom és a szakértői vélemények figyelembe vételével az Emlékmúzeum megtervezése (folyamatban)
4. Az Emlékmúzeum audio-vizuális anyagainak begyűjtése
5. Az Emlékmúzeum audio-vizuális anyagainak előkészítése (Filmek, videoinstallációk elkészítése, fotók, dokumentumok összegyűjtése és digitalizásála, az Erdélyi Iskola bemutatásának digitális előkészítése, a vizuális anyagok elrendezésének grafikai megvalósítása. (2009. október-december)
6. Az Emlékmúzeum helyszínének előkészítése, felújítása (2009. január – március)
7. Az Emlékmúzeumhoz szükséges videotechnikai, biztonságtechnikai és egyéb eszközök beszerzése (2010. január-június)
5. Az Emlékmúzeum tárgyi és képi anyagainak kivitelezése (nyomtatás, asztalos és kézművesmunkák elvégzése, beszerelés) (2010. március- június)
6. Hirdetések, népszerűsítő kiadványok, plakátok elkészítése, kihelyezése, többnyelvű weblap, többnyelvű kiállítási katalógus elkészítése (2009. április-augusztus)
7. A Márton Áron Emlékmúzeum megnyitása (2010. szeptember 28.)


Az Eurotrans Alapítványtól az 1-4. tevékenységek megvalósítására kérünk szíves hozzájárulást, illetve az ezen tevékenységekhez kapcsolódó, a pályázatban felsorolt költségek fedezésére.

6. A projekt tárgyát képező Emlékmúzeum vázlatos bemutatása
Az Emlékmúzeum, amint már említettük, a csíkszentdomokosi római katolikus templom tőszomszédságában, abban az iskolaépületben kapna helyet, melyben Márton Áron is töltötte általános iskolai éveit. Az épületben jelenleg is iskola működik, de időközben újabb oktatási célú épületek is elkészültek, így ennek két terme felszabadult. Ezt a két (összesen 100 m² alapterületű) termet, a hozzájuk tartozó 7 m² alapterületű folyosót és 30 m^2-nyi pincehelyiséget szeretnénk átalakítani oly módon, hogy külön bejárattal rendelkezzék és önálló intézményként fogadja a látogatókat.
6.1. Az első földszinti terem
Az első terem Márton Áron iskoláit, pályájának püspökké szentelése előtti alakulását, püspökké szentelését, és egyházfői tevékenységének a bebörtönzéséig tartó szakaszát mutatná be.
A képek, diagrammok, fotó- és szövegmontázsok mellett ebben a teremben három régi iskolapad lesz elhelyezve, Márton Áron három iskoláját jelképezve, ezeken régi tankönyv-formátumba kötött korabeli dokumentumok, melyeket lapozgatva a látogató bepillantást kaphat a korabeli iskolai életbe.
Ugyanitt kap helyet 5 darab egyszerű ambo (szószék), melyek Márton Áron püspökké szentelése előtti szolgálati helyeit jelképezik, rajtuk az egyes vidékekre jellemző hímzett terítővel, illetve imakönyv-formátumba egybekötve az ottani szolgálati idejével kapcsolatos legfontosabb képek, dokumentumok. Az ambók hátterében a trianoni Erdély nagyított térképén is feltüntetésre kerülnek ezek a szolgálati helyek, szemléltetendő azt a változatosságot, melynek köszönhetően a majdani püspök személyes tapasztalaiból ismerte Erdély különböző vidékeinek lehetőségeit és problémáit.
A terem közepén álló panó-sor az Erdélyi Iskola című, többek között Márton Áron kezdeményezésére született és általa szerkesztett nevelésügyi folyóiratot fogjuk bemutatni, törekedve arra, hogy a látogató képet kapjon a lap tematikai változatosságáról, (többek között a szerkesztők, szerzők személye révén garantált) színvonaláról, Márton Áron népnevelési programjáról, és arról a szerepről, amit ez a folyóirat betöltött a kisebbségi oktatásban. A nagyított szövegrészek, rovatcímek mellett olvasható lesz a kiállításon az Erdélyi Iskola néhány száma is (ezeket a Plébániahivatal könyvtárából kölcsönzi a kiállítás)
A terem fain bemutatott további jelentős események:
6.1.1. világháború: fotódukumentumok (Márton Áron hadnagyként szolgált), melyek előterében a püspök későbbi, a háború borzalmaira reflektáló beszédrészletei kerülnek kinagyításra
6.1.2. a második bécsi döntés – a terem egyik falán átlósan kettéosztva korabeli fotódokumentumokkal illusztráljuk az észak-erdélyi és dél-erdélyi eseményeket az 1940-45 közötti időkben, melyhez Márton Áron háború-ellenes és népirtás-ellenes beszédeink részleteit, illetve a dél-erdélyi magyarságot vigasztaló szavait társítjuk/vetítjük majd
6.1.3. a párizsi békeszerződések, a Márton Áron kezdeményezésére 1945 decemberében született Memorandum tartalmának bemutatása, térképekkel
6.1.4. az egyházi iskolák államosítása (1948) – terveink szerint az 1948-ban államosított összes iskolaépületről diakép készül, ezeket egy üvegtárolóban helyeznénk el kupacban („akár egy halom hasított fa...”), innen a látogató találomra válogatva megnézhetné az egyes épületeket egy ugyanott felállított diavetítőn, illetve érzékelhetné a katolikus egyházat és egyben a magyar kisebbséget 1948-ban ért veszteséget
6.1.5. Az 1946-os és 1949-es pünkösdi búcsúk – képekkel, szemtanúk hangzó beszámolóival
6.2. Pincébe vezető folyosó, pince
Az Emlékmúzeumnak helyet adó egyik terem alatt jelenleg is boltíves pince található. Ezt fogjuk átalakítani oly módon, hogy Márton Áronék perének és börtönéveinek „történetét” érzékeltessük a látogatókkal. A pincébe levezető lépcsők/rámpák falain a koncepciós per főbb jellemzőit, a per alá helyezettek élettörténetét mutatnánk be. Magában a pincében videoinstalláció segítségével létrehoznánk egy virtuális börtöncellát (az ehhez szükséges felvételeket Máramarosszigeten fogjuk elkészíteni), a cella képei váltakoznának a szintén digitálisan vetített korabeli fotókkal, az elítéltek élettörténetének képeivel, miközben színészek közreműködésével készült hangfelvételekről hangzanának az egyes vádlottakra kirótt ítéletek szövegrészletei, illetve az általuk az utolsó szó jogán elmondott beszédek.
6.3. A második földszinti terem
A második földszinti terem az egyháznak a püspök börtönévei alatti/utáni hányattatott történetét mutatná be, Márton Áronnak a hitélet megújítására és megerősítésére tett erőfeszítéseit, házi őrizetét, valamint a kommunista diktatúra egyház-ellenes propagandáját.
A terem egyik falán kerül bemutatásra a békepapi mozgalom, és ezzel szembeállítva azon hitvalló és vértanú püspökök, titkos püspökök és püspökhelyettesek (ordináriusok) névsora, ahol lehetséges, képekkel, akiket az 1940-es évek végétől egész a 60-as évekig bebörtönöztek. Ezen a kiállítási részen fontosnak tartjuk bemutatni a titkos ordináriusok működése, illetve amennyiben lehetséges, grafikonon ábrázolni a titkos ordináriusok rekonstruált kronológiai rendjét. Ennek a (vizuálisan is érzékeltetendő) feszültségnek feloldásaként Márton Áron megbocsájtó és a papi rend egységét visszaállító beszédeinek szövegrészei vezetnék át a látogatót az 1955 utáni dicsőséges bérmautak korszakába. Ezen bérmautak hangulatát korabeli fotókkal, illetve a fotókon látható virágkapuk és virágszőnyegek rekonstrukciójának videofilmjével mutatnánk be, illetve szembeállítanánk a korabeli sajtóból vett képekkel és hírekkel, melyek a bérmálási ellenrendezvényeket mutatják be, érzékeltetve, mekkora appartátussal próbálta a hatalom semlegesíteni a Püspök hatását.
A háziőrizet érzékeltetésére az Érseki Palota kertjében készült felvételekből készítünk videoinstallációt. Ezeken a felvételeken a természetes, a kertben felvett zajokon kívül más nem fog hallatszani, a látogató pedig megpihenhet az Érseki Palota kertjében található padok egyik rekonstruált másán. Szándékaink szerint a kiállítás ezen sarka ellenpontja lesz a hektikus eseményeknek megfelelően zaklatott, sok információt és feszültséget hordozó többi kiállítás-résznek, ami ugyanakkor érzékelteti a bezártságot és a magányt is, amiben a Püspöknek volt része.
A kiállítás utolsó képein Márton Áron hitet erősítő, 1969 utáni beszédrészeiből, körleveleiből mutatunk részleteket, illetve megpróbálunk majd felvillantani valamit Márton Áron humoros, közvetlen természetéből is. Ehhez kortársainak emlékezéseit fogjuk felhasználni.
6.4. A Múzeum folyosója
Itt kapnak helyet azon erdélyi és magyarországi épületek, intézmények, emlékművek és szobrok, melyek a püspöknek állítanak emléket, illetve ugyanott lesznek láthatók a boldoggá avatási kezdeményezés részletei is.
 
7. A projektben részt vevő személyek listája, szerepe
Lázár Csilla – a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért önkéntese, projektkoordinátor, oktatási és kulturális projektek koordinálásában rendelkezik tapasztalatokkal
Csiby László – csíkszentdomokosi plébános, a projektnek a Gyulafehérvári Érseki Hivatal felé való kommunikációjának felelőse
Ferencz Alajos – Csíkszentdomokos polgármestere, ő felelős a Kiállítás helyszínéül szolgáló ingatlan felújításáért, a projekt helyi és önkormányzatok közötti kommunikációjáért
György Alfréd – csíkszentdomokosi születésű, Bécsben szolgálatot teljesítő kamilliánus szerzetes-pap, a projekt európai katolikus közösségek felé való kommunikációjának felelőse
Gáll Zoltán – gazdasági és pályázati tanácsadó, az Egyesület önkéntese
Székely Hajnalka – a Csíkszentdomokos Polgármesteri Hivatalának alkalmazottja, az Egyesület önkéntese, projekt-asszisztens


A projekt létrejötte érdekében felvettük a kapcsolatot a következő szakértőkkel, akiktől szóbeli ígéretet kaptunk a projekt szakmai támogatását illetően:
1. Olti Ágoston, történész, Bukarest
2. Stefano Bottoni, történész, Budapest-Bologna
4. Kányádi Sándor, aki Márton Áronnal kapcsolatos tárgyi emlékeinek másolatát ajánlotta fel a Kiállításra
5. Zágoni Balázs, filmrendező, a bemutatás előtt álló Márton Áron-dokumentumfilm rendezője
6. Ádám Gyula, fotóművész, grafikus tervező
7. Borsodi László, tanár, Márton Áron Csíkszeredához kötődő időszakának kutatója
Folyamatban van kapcsolatfelvételünk további szakértőkkel, elsősorban Márton Áron még élő életrajzíróival, a Terror Háza Múzeummal (ahol a Márton Áronról szóló időszakos kiállítás volt látható néhány éve), muzeológusokkal, szakírókkal, akik az Erdélyi Iskolát kutatják, a máramarosi Börtönmúzeummal, egyháztörténészekkel, Márton Áronnal kapcsolatba került, még élő csíkszentdomokosiakkal (köztük a rokonokkal).


8. A projekt eredménye, illetve az Eurtotrans Alapítványhoz benyújtott pályázat konkrét eredménye
A projekt megálmodói azt várják, hogy Márton Áron tisztelői, illetve a huszadik századi erdélyi egyháztörténet és történelem iránt érdeklődők nagy számban ellátogassanak Csíkszentdomokosra, és a százhúsz négyzetméternyi Kiállítás megtekintése során ne csak ismereteik gazdagodjanak, de a Kiállítás élménye közvetítsen nekik valamit a Márton Áron-i értékrendből és eszményekből is.
Az Eurotranshoz benyújtott pályázat konkrét célja három, egyenként 30-30 perces dokumentumfilm elkészítése Márton Áron életének három fontos helyszínén: Csíkban (Csíkszentdomokos, Csíkszereda, Csíksomlyó), Gyulafehérváron (katedrális, az érseki palota és annak kertje), illetve Máramaroszigeten a Börtönmúzeumban. Ezek a filmek a Kiállítás keretében kettős szerepet kapnak: videoinstalláció készül belőlük a Kiállítás keretében, illetve vetítésre kerülnek a látogatók számára a Kiállítás mellett működő Videoteremben.