A pápa Argentína és Chile békekötésére emlékezett a két ország elnökeit fogadva

A vatikáni apostoli palota fontos megemlékezés színhelye volt szombaton délelőtt. A Szentatya a Kelemen teremben fogadta az argentin és a chilei elnökasszonyokat, Cristina Fernández de Kirchnert és Michelle Bachelet Jeriát és küldöttségeiket abból az alkalomból, hogy a már háború szélére sodródott két szomszédos latin-amerikai ország 25 évvel ezelőtt vatikáni közvetítéssel békét kötött egymással. A viszálykodás közel 100 évig tartott egy stratégiai fontosságú tengeri földnyelv birtoklása miatt.

A Béke és Barátsági Egyezmény megkötése elválaszthatatlanul egybefonódik II. János Pál alakjával, aki a két nemzet iránti szeretettől vezérelve habozás nélkül elvállalta ezt a nehéz, ám életbevágóan fontos közvetítői feladatot – mondta beszédében a Szentatya. Ezt a sikeres küldetést II. János Pál számos jelentős egyházi személy, köztük elsősorban is Antonio Samoré bíboros és az akkori vatikáni államtitkár, Agostino Casaroli bíboros közreműködésével valósította meg.

25 évvel a békekötés után nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ez a történelmi esemény megerősítette a két testvér ország kapcsolatát és együttműködési készségét. Az egyezmény ugyanakkor tanúbizonyság arról is, hogy az emberi szellem és az emberek béke iránti vágya diadalmaskodik a barbárságon, az irracionális erőszakon és a háborún. Fontos ezért, hogy minden esetben eltökélt akarattal keressük a béke lehetőségeit és a szembenállást elkötelezettséggel, türelmes párbeszéddel oldjuk meg, mindig szem előtt tartva a jogos elvárásokat és minden fél törvényes érdekeit. Mindez akkor lehetséges – mondta még a pápa -, ha azok, akik az állampolgárok szolgálatában állnak, erős morális meggyőződéssel rendelkeznek és folyton a nemzetek, a régiók és az egész világ közös javának keresésén fáradoznak.

A Szentatya az argentin és a chilei elnökökhöz és küldöttségeikhez intézett beszédében végül még emlékeztetett arra, hogy végső elemzésben a béke feltétele az élet igazi kultúrájának megteremtése, amely tiszteletben tartja az emberi méltóságot és megerősíti a családot, amely a társadalom alapsejtje. Megköveteli ugyanakkor a szegénység és a korrupció leküzdését, a minőségi oktatáshoz való jutást, a demokrácia megszilárdítását, az erőszak és a kihasználás megszüntetését, főként ami a nőket és a gyermekeket illeti.