„Segítsük a művészeket, hogy megismerjék az üdvösség nagy kincseit” – interjú P.
Marko Rupnik jezsuita teológussal
A szlovén szerzetes, egyetemi tanár, mozaikművész, a római Pápai Keleti Intézet keresztény
művészeket tömörítő „Aletti” nevű központjának igazgatója méltatta rádiónkban a Szentatya
és a művészek szombaton, a Sixtus-kápolnában megrendezett találkozóját.
XVI.
Benedek pápa gesztusa nagyon fontos az egyház és a művészet, de főleg az egyház és
a művészek közötti párbeszéd számára. Az egyház érzékeli, hogy a művészek még mindig
távol állnak tőle. A pápa beszédéből világosan kiderült, hogy fel akarja gyorsítani
ezt a találkozást. A nehézségek gyökerei messzire nyúlnak – fejtette ki Marko Rupnik
jezsuita atya. Ne feledjük, hogy egy bizonyos történelmi korban, amikor Európa az
eszmét, a szót, a logikát, a tudományt, a filozófiát választotta a megismerés útjául
a művészet holtvágányra került. Az antikvitásban a művészet volt a királyi út, a jelkép,
a metafora. A háttérbe szorult művészet racionális, mechanikus és sematikus rendszerben
gyűjti össze a megsértett, megsebzett ember tiltakozását.
Ma azonban érezhető
az a sokak által kifejezett vágy, hogy a művészek olyan valóságot teremtsenek, amely
túlmutat önmagán. Az emberek olyan alkotásokat szeretnének látni, amelyekkel azonosíthatják
magukat az élet nehéz vagy boldog pillanataiban. Ma elérkeztünk arra a pontra, amikor
számos művész számára fontos, hogy kilépjen önmagából, hogy kapcsolatot, közösséget
teremtsen másokkal. Az egyház feladata, hogy segítse a művészeket az üdvösség nagy
kincseinek megismerésében, megtapasztalásában. Minél inkább az üdvösség, a megváltás
felé vezető útra lép a művész, annál erőteljesebb lesz alkotása. Járuljunk hozzá ahhoz,
hogy a megváltás, a világosság, a szeretet, a befogadás, az irgalmasság nagy üzenete
eljusson a tehetséges, művészi érzékenységgel és kifejezési képességgel rendelkező
alkotókhoz – mondta rádiónknak adott interjújában Marko Rupnik szlovén jezsuita.