Miből áll Krisztus Király „hatalma”? – XVI. Benedek vasárnapi Úrangyala imádsága 

A Szentatya Krisztus Király ünnepén Jézus királyi mivoltáról elmélkedett. A Szent Péter téren összegyűlt zarándokokkal elimádkozta az Úrangyalát. Majd megemlékezett Marie-Alphonsine Danil Ghattas nővérről, a második arab boldogról, akit vasárnap emeltek az oltár dicsőségére Názáretben. Ő az első arab, akit a Szentföldön avattak boldoggá.

A pápa beszédében kiemelte, hogy Jézus Krisztus királyi mivoltának középpontjában halálának és feltámadásának misztériuma áll. Isten Fiaként Jézus szabad akaratából adta át magát a szenvedésnek. A kereszt királyságának paradox jele. Önmagát feláldozva válik Jézus az egyetemes Királlyá, ahogy maga is kijelenti az apostoloknak megjelenve feltámadása után: „Én kaptam minden hatalmat mennyben és földön.” (Mt 28,18)

XVI. Benedek ezután feltette a kérdést: Miben áll Krisztus Király „hatalma”? Nem a királyok és a világ urainak hatalma ez, hanem az isteni hatalom arra, hogy örök életet adjon, megszabadítson a gonosztól, legyőzze a halál uralmát. A szeretet ereje ez, amely jót teremt a rosszból, meglágyítja a megkeményedett szívet, elhozza a békét a legelkeseredettebb konfliktusba, felgyújtja a reményt a legnagyobb sötétségben. Mindenkinek választania kell, kit akar követni. Istent vagy a gonoszt? Az igazságot vagy a hazugságot? Krisztust nem biztosítja a világ kritériumai szerinti sikert, de megadja a békét és az örömet, amelyet csak Tőle kaphatunk. Minden korban megmutatja ezt sok ember tapasztalatán keresztül, akik Krisztus, az igazság és az igazságosság nevében ellen tudtak állni a földi hatalom csábításának, vértanúságukkal megpecsételve hitüket. Beszéde végén a Szentatya Máriához fordult, hogy segítsen bennünket Jézus, a mi királyunk követésében, ahogy Mária is tette és abban, hogy tanúságot tegyünk Krisztusról egész létezésünkkel.

Az Úrangyala elimádkozása után a pápa megemlékezett Marie-Alphonsine Danil Ghattas nővér názáreti boldoggá avatásáról. Marie-Alphonsine 1843-ban született Jeruzsálemben. Korán felfedezte hivatását a szerzetesi életre. Kongregációt alapított nők számára a vallásoktatás, az írástudatlanság legyőzése céljával, valamint azért, hogy javítsa a szentföldi nők körülményeit. Lelkiségének középpontjában Szűz Mária iránti buzgó tisztelete állt, a teljesen Istennek szentelt élet ragyogó példaképe. A Rózsafüzér volt állandó imádsága, az üdvösség és a kegyelmek forrása. Ennek a jelentős személyiségnek a boldoggá avatása különleges vigasz a szentföldi katolikus közösség számára. Arra hív, hogy mindig biztos reménnyel bízzuk magunkat az isteni Gondviselésre és Mária anyai védelmére.

A pápa utalt rá, hogy szombaton ünnepeltük Mária bemutatását a templomban. Ekkor tartjuk a „pro orantibus” emléknapot, a klauzúrás szerzetesnői közösségek világnapját. A Szentatya örömmel mondott köszönetet a vatikáni kis kolostorban imádkozó szerzetesnőknek: klarisszáknak, karmelitáknak, bencéseknek és nemrég óta a vizitációs nővéreknek. Imáitok nagyon értékesen támogatja péteri szolgálatomat – hangsúlyozta a pápa.