Pótolhatatlan a katolikus egyetemek szerepe - a pápa fogadta az egyetemistákat a Vatikánban
A hit által megvilágosított tudás fontosságáról beszélt csütörtökön délben a Szentatya
a VI. Pál teremben, ahol fogadta a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségét, a római
pápai egyetemek rektoraival, tanáraival és diákjaival együtt.
A pápa örömmel
üdvözölte mindazokat, akik a tanítás, a tanulás és a kutatás nehéz feladatát végzik
az egyház és az egész társadalom szolgálatában. "Sciat ut serviat" - tanulni a szolgálatért,
ez a mottója a szövetségnek, amely 1924-ben született és 25 évvel később nyert szentszéki
jóváhagyást. A pápa rámutatott arra a pótolhatatlan szerepre, amelyet a 400 egyházi
fakultás és több, mint 1300 katolikus egyetem játszik minden földrészen. Olyan embereket
képeznek, akik készek tanúskodni hitükről a világban, és felelősen vállalják feladatukat
a társadalomban.
"Kedves barátaim, nagyon értékes szolgálatot végeztek az
egyház küldetése számára" - fordult az egyetemistákhoz és oktatóikhoz a Szentatya.
Fel kell számolni a hit és a kultúra közti szakadékot, amelyet már a 30 évvel ezelőtt
megjelent "Sapientia Christiana" kezdetű apostoli konstitúció is szorgalmazott. A
keresztény kinyilatkoztatás képes átformálni a gondolkodásmódot, az ítélkezés szempontjait,
illetve a cselekvési normákat.
A mai társadalomban, amelyben a megismerés
egyre inkább szakirányúvá válik, de amelyet mélyen áthat a relativizmus, még nagyobb
szükség van arra, hogy megnyíljunk az Evangéliumból érkező bölcsesség előtt. Az ember
nem képes Krisztus nélkül teljesen megérteni önmagát és a világot. Nagyon fontos,
hogy a diákok és a tanárok sose veszítsék szem elől a célt, vagyis, hogy az Evangélium
hirdetésének eszközei legyenek. A teológiai tanulmányokat sose válasszák el az imádságtól,
az Istennel való egységtől, nehogy az isteni misztériumokról tett megfontolások üres
agytornává alakuljanak. A katolikus egyetemeknek egy új humanisztikus szintézist kell
elősegíteniük; olyan tudást, bölcsességet, amely az alapelveknek és ezek végső céljainak
fényében el tudja igazítani az embert. (vö. "Caritas in veritate", 30.)