Mit jelent a „Caritas in veritate” k. enciklika más vallásúak számára? – tanulmányi nap a római Pápai Szent Kereszt Egyetemen

November 9-én, hétfőn tartották a tudományos összejövetelt a következő címmel: „A ’Caritas in veritate’ olvasata különböző kulturális távlatokból”. Előadást tartott Stanislaw Rylko bíboros, a Világiak Pápai Tanácsának elnöke, többek között felszólalt Rocco Buttiglione, az olasz képviselőház helyettes elnöke. Jelen volt számos ország szentszéki nagykövete. Az eseményt egy spanyol magánszövetség szervezte, amely négy földrész 41 országában járul hozzá különféle projektek megvalósításához.

Hogyan olvassa egy zsidó vagy egy muzulmán a „Caritas in veritate” k. enciklikát? Mit jelent a pápai dokumentum szövege egy más hitet követő vagy más kultúrkörhöz tartozó személy számára? – ezekre a kérdésekre válaszoltak a tanulmányi napon.

Ha a jelenlegi széleskörű pénzügyi és gazdasági válságnak vannak pozitív hatásai, akkor ezek közül az egyik mindenképpen az, hogy a világot közös problémák elé állítja. Olyan kérdések merülnek fel, amelyeket nem oldhatnak meg önmagukban az egyes államok, a hatalmas országok, de még a kiváltságos nemzetek kis csoportja sem.

A válság mindenkit sújt. A Wall Street-et térdre kényszerítő „Credit Crunch”, a fogyasztási hitelek hirtelen elapadása, szertefoszlatta a korlátlan liberalizmus álmát, amely azt hitte, hogy a piac képes az önszabályozásra.

A „Caritas in veritate” k. enciklika a harmadik évezred első olyan gazdasági értekezése, amely maradéktalanul megértette a rendkívüli kihívás lényegét. Új szemszögből gondolta át a gazdasági és társadalmi szféra, a gazdaság termelése és elosztása közötti kapcsolatokat. Éppen ezért az enciklika minden vallás és kultúra számára a véleménycsere termékeny talaját jelenti. Iránytű egy új piac kialakításához, amely a testvériség egyetemes értékén alapul.

A tanulmányi napon megállapították, hogy az enciklika egyik legnagyobb figyelmeztetése: a válság jó alkalom arra, hogy új szabályok szerint építsék ki az emberi kapcsolatokat az egyes társadalmakban. Azt hirdeti, hogy a gazdaság csak akkor változhat meg, ha mi magunk megváltoztatjuk antropológiai modellünket. XVI. Benedek pápa enciklikájának kulcsszava nem a szolidaritás, hanem a testvériség. Ez az etikai dimenzión túl azt is jelenti, hogy mindenkit be kell fogadnunk, meg kell értenünk. A kölcsönös megértés, a hiteles fejlődési folyamat építésének nagy enciklikája a „Caritas in veritate” – szögezték le a felszólalók.

Juszef Al-Khalil, egy mezőgazdasági fejlesztésre irányuló szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az igazságosság fogalma lényegesen fontos az iszlámban. Az iszlám olyan alapvető teológiai bázisokra épít, amelyek lehetővé teszik, hogy megfeleljen a fejlődés, a segélynyújtás, a karitatív tevékenység eszményeinek, mint ahogy ezeket az enciklika bemutatja. A „Caritas in veritate” vallásközi és interkulturális dokumentum. XVI. Benedek nem pusztán általánosságokban fejti ki tanítását, hanem hívők és nem-hívők számára egyaránt számos megfontolandó témát kínál fel – hangsúlyozta Samuel Hadas izraeli diplomata, a „Simon Peres Béke-központ” tagja. Hozzátette: az enciklika hasznos eszközként szolgálhatja a katolikusok és zsidók közötti párbeszédet. A zsidóság és a kereszténység egyaránt vallja, hogy a személyt, minden társadalmi rend alapját, Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette.