Hitelesnek tekinthető a torinói lepel? - Pályi Gyula vegyészprofesszort kérdeztük

K: Ön a Modenai Egyetem vegyészprofesszora, tudomásunk szerint szűkebb kutatási területe a kémiai aszimmetria. Hogyan történt, hogy mostanra a torinói lepel kutatásában és nyilvános megismertetésében is aktív szerepet vállal?

 
V: A lepel kutatása mára már egész tudományág lett, neve is van: szindonológia, a lepel görög eredetű nevéből. E tudományágnak két fő célja van. Az első az, hogy adatokat gyűjtsön azon alapvető kérdés megválaszolásához, hogy vajon a lepel eredeti-e? A második, nem kevésbé jelentős, de az előbbitől függő irány, az, hogy Jézus Krisztus személyéről minél többet megtudjunk abban a különleges helyzetben, amit ő maga tartott missziója csúcspontjának. Mindkét irányzat rendkívül bonyolult, egymástól függő és egymást kiegészítő kutatási erőfeszítéseket igényel. A probléma logikai felépítése roppant hasonlít azokhoz a kémiai problémákhoz, amikkel munkám során foglalkozom. Éppen e hasonlóság miatt keltette fel intellektuális és személyes érdeklődésemet, meg azért, mert hívő katolikus vagyok.

K: Hol tart most a lepel-kutatás?

V: Mint mondtam, a hitelesség kérdése még eldöntetlen. Nem véletlen, hogy az Egyház, amely roppant óvatos még kisebb jelentőségű kérdésekben is, még nem foglalt hivatalosan állást a hitelesség kérdésében. Az egyik legjelentősebb megválaszolandó kérdés, hogy mi történt a Bizáncban nagy tiszteletnek örvendő lepellel azután, hogy a 4. keresztes hadjárat francia és velencei hadai elfoglalták és kirabolták Bizáncot (akkor Konstantinápolyt) 1204. április 12-én. Ezután 145 évig, 1349-ig nincs megbízható hír hollétéről.

Az utóbbi két évben több érdekes feltevés is napvilágot látott ezekről a homályos évekről. Így az egyik kutató szerint a lepel a Templomos Lovagrend kezében volt, a másik szerint egy francia lovag családja őrizte. Érdekes gondolatok, én mostanában ezek ellenőrzésével foglalkozom, annál is inkább, mert az Árpád-ház egyes tagjai és a magyarországi, úgynevezett Pray-kódex is bele van keveredve a történetbe. Még az sem kizárt, hogy Bizánc eleste után a lLepel egy ideig az akkori Magyar Királyság területén is megfordult.

K: Sok olyan vélemény is elhangzik, hogy a Torinóban őrzött lepel középkori hamisítvány. Mi erről a véleménye?
 
V: 1349 óta a torinoi lepelről aránylag pontos és hézagmentes dokumentáció áll rendelkezésre. Talán ezért szokták az 1200-1300-as éveket mint a hamisítás lehetséges idejét megadni. Mármint azok, akik semmiképpen sem akarják a hitelességet, még lehetőség formájában sem elfogadni. Érdekes módon a két évtizede nagy előkészítő sajtókampánnyal beharangozott radiokarbon vizsgálat is 1325-öt adta meg, mint dátumot, hogy ekkor élt az a len-növény, amiből a lepel készült. Erről később kiderült, hogy a mérés ugyan helyes volt, de a mintavétel nem, a mintát egy 1300 körül végzett javításból vették.

A legutóbbi időben Luigi Garlaschelli, a szkeptikusok régi élharcosa, egyébként kollégám (vegyészprofesszor Paviában) állt elő egy olyan elmélettel, hogy a hamisítás úgy történt, hogy egy holttestet bekentek okker festékkel, kihevítették, majd kimosták. Kísérlete ötletes, csak éppen nem bizonyít semmit azzal a lepellel kapcsolatban amit Torinóban őriznek. Garlaschelli persze azonnal hatalmas sajtónyilvánosságot kapott, pedig kísérleteinek pontos leírása még meg sem jelent, az érvelésével kapcsolatban felmerülő kételyeket pedig el fogják hallgatni. Érdekes, hogy akik a „gondolkodás szabadságának” élharcosai, milyen kevéssé tűrik mások gondolatait. De hát ennek analízise messzire vezetne...

A torinói lepel továbbra is hívők és nemhívők érdeklődésének tárgya lesz. Bár rengeteg vizsgálat támasztja alá hitelességét, még igen sok munkát kell elvégezni addig, amíg tudományos igényességgel egyik vagy másik álláspontot el tudjuk fogadni. Ha ez meglesz, biztosra vehetjük, hogy az Egyház is állást fog foglalni, hiszen fő célja az igazság keresése, nemcsak a szeretetben, hanem mindenben. 
Pályi Gyula, a Modena-i és Reggio Emilia-i Egyetem kémia professzora,
az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a „Negyvenek”) tagja előadást tartott a torinói lepelről, amelyben megállapítja, hogy a kegytárgy hitelesnek tekinthető.


"A torinói lepel néven ismert kegytárgy egy 437 x 113 cm méretű lenvászon kendő, melyen egy megkínzott, majd kereszthalált szenvedett férfi fotográfiai negatív jellegű képmása, vérfoltok és égésnyomok láthatók. Sorsa szórványos adatok alapján Jézus Krisztus kereszthalálától 1349-ig, majd ezt követően jól dokumentált történelmi adatokkal napjainkig követhető. Jelenleg Torinóban (Olaszország) őrzik, a Szentszék tulajdona.

Különös érdeklődést váltott ki az a felfedezés (1898), hogy a Lepel férfi-képmása fotográfiai negatív jellegű, tekintettel arra, hogy a negatívon keresztül végzett fotográfiai eljárásokat alig egypár évtizeddel korábban fedezték fel, ami a néhány száz évvel korábbi hamisítást (művészi alkotást?) lényegében kizárja. E felfedezés óta a modern tudomány minden erre alkalmas szakágazatának felhasználásával megvizsgálták a lepel anyagát, a hozzátapadt szemcséket, foltokat és a képmást.

E szakterületek: antropológia, törvényszéki orvostan, patológia, hematológia, botanika, pollinológia, numizmatika, textil technológia történet, különféle mikroszkópos és fotográfiai technikák komputeres kép-tisztító eljárásokkal kombinálva, radiokarbon kormeghatározás, pirolízises analízis tömegspektrometriával kombinálva, kémiai analízis és optikai spektroszkópia. E technikák, egy kivételével összhangban vannak azzal a feltevéssel, hogy a Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple.

 
Az „ellentmondó” eredmény a radiokarbon kormeghatározási kísérletből (1988) származik és nagy sajtónyilvánosságot kapott. Közzétételét élénk vita követte, melyben fontos szerepet kapott a magyar Pray-kódex (1192-4) egy képe is. Azóta kiderült (2005), hogy a kormeghatározásra használt minta a lepel pereméről, egy utólagos javításból származik, tehát a radiokarbon vizsgálat nem tekinthető mértékadónak. Sajnálatos, hogy ezen utóbbi eredmény alig kapott média-nyilvánosságot.

Az előadó célja a lepellel kapcsolatos vizsgálatok természettudományos szempontból való elemzése. Az előadás végkövetkeztetése az, hogy a torinói lepel hitelesnek tekinthető."