A torinói lepel most látható majd először a restaurálás után
Amint arról már hírt adtunk, a pápa jövő május 2-án utazik Torinóba, hogy megnézze
a halotti leplet, amelyet április 10-e és május 23-a között állítanak ki a város székesegyházában.
A hírt Severino Poletto bíboros, torinói érsek október végén jelentette be levélben,
miután a pápánál járt a Vatikánban. A főpásztor rádiónknak nyilatkozott:
A
torinói lepel kiállításának témája "Passio Christi, Passio hominis", "Krisztus szenvedése,
az emberek szenvedése". Krisztus kínszenvedése ugyanis megváltja az emberiség minden
szenvedését, az ártatlan kisgyermekekét is, hiszen Ő maga az Ártatlanság, Isten Fia.
A lepel pedig mindezt megdöbbentő módon tárja elénk, ezért arra ösztönöz, hogy elmélkedjünk
Krisztus szenvedéséről. A kegytárgy kiállításával a remény és a bizalom üzenetét akarják
átadni mindazoknak, akik testben, lélekben szenvednek, hogy Krisztusra tekintve találjanak
vigaszt.
1988-ban végezték el az utolsó karbon 14 vizsgálatot a torinói leplen,
amely tudományos körökben nagy vitát indított el. Sokan kétségbe vonták a vizsgálat
eredményét, annál is inkább, mert 2000-ben egy tudományos szimpózium alkalmával négy
felszólaló tudós közül kettő tagadta, kettő támogatta a lepel eredetiségét. Az ellenzők
szerint középkori eredetű a vászon, míg mások szerint az elemzés során nem vették
figyelembe a lepel sajátos történetét, azt, hogy számtalan kézen átment. Az ellentmondó
szakvélemények nyomán Poletto bíboros annak idején úgy nyilatkozott, hogy nem tekinthető
véglegesnek a tudósok által megállapított eredmény.
A torinói bíboros érsek
úgy tájékoztatta rádiónkat, hogy a közeljövőben nem terveznek újabb vizsgálatokat.
"Arról sem feledkezhetünk el, hogy a lepel a Szentatyáé, ezért bármiféle újabb elemzéshez
az ő jóváhagyása szükséges". A szent emlékű II. János Pál pápa ezzel kapcsolatban
1998-ban azt mondta: "Nem az egyház dolga, hogy megállapítsa, hiteles-e a lepel vagy
melyik korból származik, mert az a történelem, a történészek és a tudósok feladata.
Hitünk nem a torinói leplen alapszik, ezért nem befolyásolja azt".
Fontos
azonban megjegyezni, hogy határtalanul nagyobb azoknak a száma tudós körökben is,
akik hiszik, hogy ez a vászon födte be Jézus testét a sírban, mint azoké, akik tagadják
- tette hozzá a torinói bíboros. Azért is, mert a tudomány a mai napig nem képes megmagyarázni
a leplen látható csodálatos képnek az eredetét.
Azok a zarándokok, akik jövőre
ellátogatnak Torinóba, már restaurált formájában láthatják a kegytárgyat. A 2002-ben
megkezdett restaurálás során ugyanis eltávolították az igen szembetűnő foltozást,
amellyel a chambéryi tűzvész okozta lyukakat fedték el a szerzetesnők. Jövőre tehát
először lesz látható helyreállított formájában a torinói lepel, foltozás nélkül, megtisztított
állapotban - mondta még a Vatikáni Rádiónak Severino Poletto torinói bíboros érsek.