„Aki szívén viseli a hiteles humanizmust és Európa jövőjét, védelmezze a földrész kulturális és vallási gyökereit” – mondta a Szentatya az általános kihallgatáson

Szerdán délelőtt XVI. Benedek pápa a vatikáni VI. Pál teremben tartotta meg az audienciát, amelyen magyar zarándokok is részt vettek. Őket a következő szavakkal köszöntötte:

„Nagy szeretettel köszöntöm a magyar híveket, különösen is az ökumenikus csoport tagjait. A mai napon emlékezünk meg Szent Mártonról, Pannonia e nagy szülöttjéről. Legyen ez a föld Pannonia Sacra, a szentek bölcsője.
Apostoli áldásommal. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”

Refka Dániel atya vezetésével jelen volt egy váci zarándokcsoport is.

Katekézisét a pápa a clunyi reformnak szentelte, amely a monasztikus élet lényeges megújulását jelentette. Lelkiség és humanizmus. Isten dolgait úgy ápolni, mint az emberek ügyeit, legyen szó bár liturgiáról, vagy a földművelés és kézművesség fejlesztéséről. Terjeszteni az ima jelentőségét, a kultúrát, gyakorolni a karitatív tevékenységet a szegények megsegítésére, oktatni a gyermekeket. Ezekkel a szavakkal lehet összefoglalni azt a nagykiterjedésű szociális és vallási forradalmat, amelynek főszereplői a clunyi rend mintegy 1200 kolostorának lakói voltak a középkorban. A kor viszonyaihoz képest hihetetlen méretű mozgalomról volt szó, amely megújítva a kolostorok életét, az egész földrész életét felvirágoztatta. Cluny képviselte a monasztikus élet radikális megújulását.

A kolostorban ismét bevezették Szent Benedek Reguláját néhány módosítással, amelyet már más újítók elterjesztettek. Mindenekelőtt biztosítani kívánták a liturgia központi szerepét a keresztény életben, mivel a clunyi szerzetesek meg voltak győződve arról, hogy mennyei liturgiában vettek részt. A művészetek, az építészet, az egyházi zene mind azt a célt szolgálta, hogy szépítse, és ünnepélyessé tegye a szertartásokat. Ez a mély spiritualitás az egyetemes egyházra is kiterjesztette jótékony hatását. Abban az időben két csapás sújtotta az egyházat: a simónia, vagyis az, hogy üzérkedtek egyházi hivatalokkal, a másik pedig a világi papság erkölcstelen élete.

A clunyi apátok, szerzetesek, akikből püspökök lettek, sőt egyeseket közülük Péter székébe is megválasztottak, spirituális tekintélyükkel főszereplői voltak ennek a lelki megújulásnak. Munkájuk eredménye nem is maradt el: ismét nagyra becsülték és megélték a papi nőtlenséget, továbbá az egyházi hivatalok betöltését áttekinthető módon intézték.

Az egyházi megtisztulással együtt járt a társadalmi megújulás. A szerzetesek tanúbizonyságot tettek karitatív tevékenységükről, valamint elősegítettek olyan kezdeményezéseket, mint „Isten fegyverszünetei”, valamint „Isten békéje”. Ezek szembe szálltak a kor bosszúálló szellemével, a háborúskodás beszüntetésének hosszabb korszakait eredményezték, illetve kivívták a szent helyek tiszteletben tartását.

Az európai népek tudatában így megszilárdult az a hosszan tartó folyamat, amely révén egyre inkább elismerték a társadalom építésének két alapvető elemét: a személy értékét és a béke elsődleges javát. Ezer évvel ezelőtt a clunyi tapasztalat, amely elterjedt Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban és Magyarországon, komoly és értékes hozzájárulást jelentett az európai identitás kialakulása folyamatának erőteljes kibontakozásához – szögezte le a Szentatya.

Az általános kihallgatás végén XVI. Benedek emlékeztetett a Sri Lankában fél évvel ezelőtt dúlt háború kitelepítettjeinek drámájára. A pápa felhívást intézett az ország minden állampolgárához, hogy munkálkodjon a gyors megbékélésen, maradéktalanul tiszteletben tartva az emberi jogokat. Találjanak igazságos politikai megoldást az ország kihívásaira. A nemzetközi közösség pedig járuljon hozzá Sri Lanka humanitárius és gazdasági szükségleteinek kielégítéséhez. A Szentatya végül a Sri Lanka-i kegyhelyen tisztelt Madhui Szűzanya oltalmába ajánlotta az ázsiai szigetországot.