A modern világnak a szabad és szegény egyház tanúbizonyságára van szüksége - XVI.
Benedek szavai Bresciában VI. Pál gondolatai nyomán
November 8-án, vasárnap a Szentatya az észak-olaszországi Bresciába zarándokolt rövid,
de rendkívül intenzív lelkipásztori látogatásra, hogy tisztelegjen harminc évvel
ezelőtt elhunyt nagy előde, VI. Pál, a zsinat és a zsinat utáni viharos időszak pápájának
emléke előtt. VI. Pál a Brescia közelében fekvő Concesióban született 1897. szeptember
26-án és 1978. augusztus 6-án, Urunk színeváltozásának ünnepén halt meg Castel Gandolfóban.
Brescia, ez a szép lombardiai város 80 szentet és boldogot adott az egyháznak és ma
is hihetetlen életerőről tanúskodik, főként, ami az elkötelezett laikus hívek társadalmi
jelenlétét és szolgálatát illeti. A város jelenlegi püspöke Luciano Molinari neves
biblikus teológus. Bresciát II. János Pál pápa két alkalommal is felkereste, ám érdekes
módon maga VI. Pál pápaként nem járt szülőhelyén, mintha ezzel azt akarta volna jelezni,
hogy ő teljesen az egyetemes egyház szolgálatában kötelezte el életét. A jelenlegi
pápát, XVI Benedeket fiatalon VI. Pál nevezte ki München érsekévé és „a teológia kiemelkedő
mesterének” nevezte. Sokak szerint nagy lelki rokonság vana két pápa között, akiket
a teológia iránti szereteten túl, egybekapcsol tapintatos, töprengő és tartózkodó
alaptermészetük is.
A Szentatyának ez a 17. olaszországi látogatása vasárnap
reggel kezdődött. Gépe a ciampinói repülőtérről szállt fel és fél tízkor landolt a
bresciai katonai repülőtéren. Vele utazott Gianni Letta, miniszterelnökhelyettes.
A Szentatya innen az üvegfalú pápamobilon folytatta útját, a nap folyamán mintegy
45 kilométer tett meg ezen a járművön. Első útja a várostól 10 kilométerre fekvő Botticino
Sera-ba vezetett. Itt nyugszanak Szent Arcangelo Tadini földi maradványai, akit ez
év áprilisában ő maga avatott szentté. Arcangelo Tadini a 19. és a 20. század fordulóján
élt és életét XIII. Leó nagy társadalmi enciklikája, a Rerum novarum eszméinek megvalósítására
szentelte. Kora szellemét jóval megelőzve 1900-ban női kongregációt alapított a munkásnők
megsegítésére. A ma is működő rend 200 tagja munkás apácaként szorgoskodik a munka
világának különböző területein Olaszországokban és más országokban, a názáreti dolgos
család példáját követve.
A pápa brescia vasárnapjának fénypontja a város VI.
Pálról elnevezett főterén bemutatott ünnepi szentmise volt, amelyre a hideg és esős
idő ellenére hívek ezrei gyűltek egybe. A szentmise előtt a Szentatya néhány perce
megállt Loggia Téren az előtt a tábla előtt, amely egy 1974-ben elkövetett terrorista
merénylet 8 halálos és sok sebesült áldozatára emlékezik. A merénylet elkövetőit
a mai napig nem találták meg. Az egymás mellé épült 12. régi és a 16. századi un.
új székesegyház előtt mutatta be a pápa a szentmisét két bíborossal, ( Dionigi Tettamanzi
milánói érsekkel és a bresciai születésű Giovanni Battista Re kúriai bíborossal),
mintegy 30 püspökkel és az egyházmegye 400 papjával.