Ez a nap a szentek emlékezetének emléknapja. A szenteknek kezdetben a vértanúkat tekintették,
azokat, akik hitük miatt a Római Birodalomban üldöztetést szenvedtek. Ma azokról is
megemlékezünk, akik erkölcsös, mélyen vallásos életük eredményeként üdvözültek, így
november 1-je valamennyi elhunytunk ünnepe, meglátogatjuk sírjukat, gondolunk rájuk,
beszélgetünk róluk, imádkozunk az üdvösségükért.
Az ünnepet a keleti egyházban
már Kr. u. 380-ban megtartották. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette
be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május
13-án felszentelte Mária és az összes vértanú tiszteletére.
III. Gergely pápa
(731-741) a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen
elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" az emléknapjává tette mindenszentek ünnepét,
amely akkor május 31-ére került át. Végül IV. Gergely pápa (827-844) helyezte november
1-jére az emléknapot. Az ünnepet mai formájában 998-ban Szent Odilo cluny-i bencés
főapát rendelte el szerzetesei számára.