„Az afrikai szinódus után”- P. Federico Lombardi SJ heti jegyzete

Három megfeszített munkával teli hét után, az Afrikával foglalkozó szinódusra összegyűlt püspökök hazatérnek hazájukba. A szinódusi üzenet, valamint a résztvevő atyák által elfogadott javaslatok alapján már képet alkothatunk a szinódus eredményeiről, melyről a végleges dokumentumot a Szentatya adja ki a következő hónapokban. Az afrikai egyház életében ezzel új szakasz kezdődik.

A szinódus nem kívánta megvitatni az afrikai egyház minden problémáját, amelyekből a hetek folyamán sok felmerült. A központi témára fektették leginkább a hangsúlyt: „az egyház a megbékélés és kiengesztelődés, az igazságosság, a béke szolgálatában”.

Hogyan válhat a békére vonatkozó teljes fejlődési folyamat lelki mozgató erejévé? A szinódusi atyák felszólalásai alkalmával sokféle pozitív és szép élmény került napvilágra, melyek sok esetben jellegzetes afrikai bölcsességet tükröztek. Ezeket fontos megismerni és felhasználni a remény továbbélése érdekében.

Ma sürgős szükséglet, hogy a hangzatos szavak és elvek után beszéljünk az élet tényleges tapasztalatairól, a valódi történetekről, annak érdekében, hogy a kiengesztelődés öröme, az igazságosság utáni vágy és a béke ünnepe az afrikai kontinens mindennapjainak része legyen.
Ezenkívül szükséges az egyetemes egyház szolidaritása.

Laurent Monsengwo, Kinshasa érseke (Kongó) ezeket mondta: az összetartó előrehaladás Afrikával úgy válik lehetővé, ha megkeressük és értékeljük nemcsak anyagi erőforrásait, hanem lakosainak értelmét és szívét is, tisztelve méltóságukat, felelősség- és szerepvállalásukat.

A szinódust követően azon kell fáradoznunk, hogy mindannyian együtt tudjunk működni nemcsak Afrikáért, hanem Afrikával.