Béke és igazságosság Afrikában - nemzetközi konferencia Rómában
Az olasz főváros és a fekete kontinens közötti együttműködés lehetséges módozatairól
tartottak eszmecserét hétfőn délelőtt a Capitoliumon. A rendezvényt a római önkormányzat,
a püspöki szinódus titkársága, a Vatikáni Rádió és a Szent Egyed Közösség szervezte.
A tanácskozáson jelen volt néhány szinódusi atya is, tekintettel arra, hogy ezekben
a hetekben zajlik a Vatikánban az Afrikával foglalkozó második püspöki szinódus a
kiengesztelődés, az igazságosság és a béke témaköréről.
Róma bizonyos értelemben
az egész világot tükrözi kicsiben, már a kezdetektől fogva: előbb mint egy ókori birodalom
központja, majd mint a katolikus egyház lelki centruma. Az Örök Város mindig nyitva
állt a különböző népek előtt, mint ahogy az is tagadhatatlan, hogy a Földközi-tenger
partján természetes volt nemcsak az árucsere, hanem az emberek, népek, kultúrák találkozása
is - állapította meg felszólalásában rádiónk főigazgatója, P. Federico Lombardi. Az
afrikaiakkal való együttműködést tehát a tisztelet és az egyenlőség kell, hogy vezérelje.
Ennek előmozdítása nem csupán az egyház feladata, hiszen a kiengesztelődés, az igazságosság
és a béke olyan univerzális eszmék, amelyek mindenkit érintenek.
Ahogy a római
polgármester, Gianni Alemanno fogalmazott: bármilyen fejlődést szorgalmazó vagy technikai
jellegű projekt csak akkor lehet sikeres, ha az emberi személy egyetemes értékén alapul.
Ezt erősítette meg Nikola Eterovic érsek, szinódusi főtitkár is, aki leszögezte, hogy
nem elegendők a szociológiai elemzések. Afrika problémáit az Evangélium fényében lehet
megoldani. A főpásztor felsorolta a püspöki szinódus előtt álló kihívásokat: szükség
van egy új evangelizálásra, amely számot vet a gyors társadalmi változásokkal és a
globalizáció folyamatával. Be kell gyógyítani a sebeket, amelyeket a szegénység, a
betegségek, az erőszak és a háborúk, valamint a gyarmatosítás és a rabszolgaság új
formái okoztak, melyeknek elsőszámú áldozatai a fiatalok és a nők.
Andrea Riccardi
történész, a Sant'Egidio Közösség alapítója a bevándorlásról szólt. Szerinte ezt a
jelenséget nem lehet a határoknál feltartóztatni. Ahhoz, hogy az afrikaiak ne vándoroljanak
ki tömegesen, az kell, hogy a fejlődés, az összefogás révén jobb jövő álljon előttük
hazájukban.
Nagyon fontos, hogy az afrikaiak ne hagyják el a kontinenst -
mondta Laurent Monsengwo Pasinya kinshasai érsek, aki az ún. "EurAfrika" fogalmáról
beszélt. Ez a partnerkapcsolat a két földrész között nem a nyersanyagok, hanem a "szürkeállomány"
cseréjén alapul, vagyis azon, hogy észak és dél együttesen, nem az erő, hanem a jog
eszközével vesse meg egy boldogabb jövő alapjait.
A jó kormányzás jelentőségét
ecsetelte felszólalásában José Camnate Na Bissign, bissaui püspök: ha a rossz kormányzás
okozza az afrikai konfliktusokat, akkor a jó kormányzás, az értékekre való nevelés
adhatja a kulcsát a társadalmi békének. A kiengesztelődésnek három szinten kell megvalósulnia:
a civil társadalomban, hogy tudatosuljon a konfliktusok belülről kiinduló jellege;
a közhatalommal való kapcsolatokban, hogy a közjót tartsák szem előtt; végül pedig
az intézményekkel, amelyeknek az emberi jogokat kell védeniük.
Felszólalt
még a római nemzetközi konferencián a durbani bíboros érsek, Wilfrid Fox Napier, aki
megindító tanúságtételben idézte föl a dél-afrikai apartheid fájdalmas időszakát.
Nagy utat tettek meg a gyarmatosítástól a demokráciáig, az 1994-es első szabad választásokig.
A bíboros emlékeztetett rá, hogy a faji törvény eltörléséért az egyház mindvégig kiállt.