„A „négritude” mozgalom célja az afrikai népek méltóságának elismerése”- emlékezés Senghor szenegáli politikusra

Az ugyancsak szenegáli Jacques Diouf, a FAO főigazgatója az Afrikával foglalkozó püspöki szinóduson felszólalásában idézte honfitársa, Léopold Sédar Senghor gondolatait, illetve utalt a politikus-költő által elindított „négritude” mozgalomra. Most röviden felidézzük a közelmúlt afrikai történelmének egyik legkiemelkedőbb alakját és szellemi örökségét. A 2001-ben, 95 éves korában elhunyt szenegáli költő, író, politikus volt a múlt század 30-as éveiben az ún. „négritude” mozgalom társalapítója. 1935-ben tanári diplomát szerzett Franciaországban A második világháborúban, mint francia katona német hadifogságba esett, ahonnan 1942-ben szabadult. 1944-ben lett Szenegál képviselője a francia Nemzetgyűlésben. 1947-ben megindította a „Présence Africaine” - Afrikai Jelenlét – c. folyóiratot. 1960-tól 80-ig volt a Szenegáli Köztársaság elnöke. Jacques Diouf ebben az időszakban volt munkatársa (1970-től miniszterelnökként). 1981-ben követte Senghor-t az elnöki tisztségben.

Léopold Sédar Senghor-t 1983-ban a Francia Akadémia tagjává választották. Ő volt az első afrikai, aki ebben a megtiszteltetésben részesült. Senghor, a fekete-afrikai irodalom legjelentősebb képviselője elítélte a gyarmatosítást és annak kegyetlenségeit, keresztényként azonban a megbocsátást hirdette. Gondolatvilágára Teilhard de Chardin, költészetére Paul Claudel gyakorolt döntő hatást.
A 96%-ban muzulmán lakosú Szenegál keresztény elnökeként szüntelenül előmozdította a kultúrák és vallások közötti párbeszédet, mind hazájában, mind nemzetközi szinten. „Egyetemes civilizációt” hirdetett, az ún. „mesztic kultúra” híve volt. „Mindig arról álmodtam, hogy a francia nyelvű kultúrát kibékítsem a „négritude”, az afrikai önazonosság fogalmával” – mondta. Prófétaként megérezte: a tudomány és a technológia fantasztikus haladása az emberek és népek kezébe olyan kommunikációs eszközöket adott, amelyek közelebb hozzák őket egymáshoz. Ez korunk nagy kihívása – mondta.

Senghor különösen szívén viselte az afrikai nők és gyermekek helyzetét. 90. születésnapja alkalmából az UNESCO-ban megrendezett ünnepségen részleteket olvastak fel irodalmi örökségéből. Ebben a szenegáli író többek között megállapítja:
„A méltóság a férfiak, a nők, a népek örökös joga, amely ma új dimenzióval bővül. Az emberi jogok tiszteletben tartása nem pusztán egyéni és közösségi igény, hanem a nemzetközi együttműködés egyik alapfeltétele. A nők oktatáshoz való joga nélkülözhetetlenül szükséges a személyes és társadalmi fejlődéshez egyaránt. A gyermekek védelme ma sokkal nagyobb kötelesség, mint bármikor. Ez volt a 30-as években elindított „négritude” mozgalom törekvése is. Az volt a célunk, hogy követeljük a fekete bőrű népek számára személyiségük, azaz méltóságuk elismerését”.