Astrum 2009 - csillagászati kiállítás a Vatikáni Múzeumokban az elmúlt négyszáz év
megfigyelő eszközeiből
Október 16-tól három hónapon át (január 16-ig) látogatható a tárlat, amelyen most
először tekinthető meg az itáliai obszervatóriumok öröksége Galilei korától kezdve
napjainkig. A kezdeményezés az asztronómia nemzetközi évében született. A nagy történelmi
és kulturális értékű kiállítás kiemelkedő darabjait a tárlat kurátora, Ileana Chinnici
csillagász mutatta be a Vatikáni Rádiónak:
A könyvek, archívumi dokumentumok
mellett talán a legértékesebb eszközök a Galilei kora előtti időből származó asztrolábiumok.
(A Krisztus utáni I. századtól kezdve megjelenő eszközök bizonyos csillagászati számítások
gyors elvégzését tették lehetővé analóg illetve grafikus úton) Szintén nagy értéket
képviselnek a XVII. századi teleszkópok, egyes kéziratok, vagy Angelo Secchi atya
eszközei. Híres a Firenzei Országos Könyvtárban őrzött kézirat, Galilei "Sidereus
Nuncius" című írása. Ebben egy teleszkóp, vagyis távcső vázlatát rajzolja meg a csillagász,
mely forradalmasította az asztronómiát.
A kiállítás egyben elénk tárja az
embert is, aki századokon át figyelte a csillagokat, s tette ezt nemcsak tudományos
érdeklődéssel, hanem költői és spirituális ihlettel is. Erre emlékeztetett október
14-én a tárlat vatikáni sajtóbemutatóján Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai
Tanácsának elnöke:
A tudomány és a teológia nem egymásnak ellentmondó, hanem
párhuzamos tanítást képvisel. Mindkettőnek megvan a saját független működése, módszertana,
ismeretelmélete, nem állnak konfliktusban egymással. Az utóbbi években egyre inkább
párbeszédet folytat egymással a teológia és a tudomány, ezt példázza a mostani kiállítás
is. Ezt az irányvonalat képviselte Tischner, majd Michael Heller, aki elnyerte a 2008-as
Templeton-díjat. Elméletük szerint a teológia és a tudomány független egymástól, de
csak úgy alkothatunk teljes képet a világról, ha figyelembe vesszük mindkettő álláspontját.
P.
José Gabriel Funes az általa vezetett Vatikáni Csillagvizsgáló történetét és jelentőségét
hangsúlyozta a sajtóbemutatón. A kiállított tárgyak között van egy igen becses darab:
a naptárt megelőző korból, a XVI. századból való asztrolábium, amelyet XIII. Leó pápa
kapott ajándékba papi jubileumára. Köztudott, hogy a pápák mindig is nagy érdeklődést
tanúsítottak az asztronómia iránt. Ezt jelzi az is, hogy a Vatikáni Csillagvizsgáló
kibővült, Castel Gandolfo-i székhelyét nemrég maga XVI. Benedek pápa áldotta meg.