XVI. Benedek beszéde a Cseh Köztársaság Ökumenikus Tanácsának képviselőihez

A találkozóra délután negyed hatkor került sor a prágai érsekségen.
A 10 millió lakosú Cseh Köztársaság vallások szerinti megoszlása a következő: a katolikusok 31,7%-ot, a protestánsok 1,3%-ot, a husziták 1%-ot, az ortodoxok 0,2%- képviselnek ot. Az ateisták aránya 59% a cseh társadalomban.

A prágai érsekség jelenlegi épülete 1562-ben épült, miután a korábbi palotát 1420-ban a husziták leégették. (Husz János cseh reformátor 1415-ben halt máglyahalált. II. János Pál pápa 1999-ben, a szentév előestéjén a múlt eseményei között ezért is bocsánatot kért).

Kezdetben reneszánsz, majd barokk stílusban átépítették, végül rokokó homlokzatot nyert 1760-ban. Az érsekség számos értékes művészeti alkotást őriz a XIV.-XVIII. századig terjedő időszakból.

A Szentatya délután 5 órakor érkezett meg az érsekségre, ahol Miloslav Vlk bíboros, prágai érsek fogadta és kísérte el a Trónterembe. Itt a Cseh Köztársaság ökumenikus tanácsának képviselői várták. A tanács elnökének köszöntő szavai után a pápa fordult beszéddel a jelenlevőkhöz. Utalt a korábbi rezsimek összeomlását követő nehéz, de eredményes átalakulási folyamatra. Az elmúlt két évtizedben a keresztények összefogtak más jóakaratú emberekkel egy igazságos politikai rendszer újjáépítése céljából. Ma is folytatják a párbeszédet annak érdekében, hogy új utakat találjanak a kölcsönös megértés, a békéért való együttműködés és a közjó előmozdítása felé.

Ugyanakkor a pápa rámutatott, hogy új formában tűnnek fel azok a törekvések, amelyek háttérbe akarják szorítani a kereszténység közéletre gyakorolt hatását. Gyakran azzal a kifogással, hogy a kereszténység tanításai károsak a társadalmi jólétre. Ezzel kapcsolatban XVI. Benedek feltette a kérdést: mit mond az Evangélium a Cseh Köztársaság és Európa számára ebben az időszakban, amelyet a különböző világnézetek burjánzása jellemez?

A kereszténység sok mindent felkínál gyakorlati és etikai szinten, mivel az Evangélium mindig arra ösztönzi az embereket, hogy testvéreik szolgálatába álljanak. Isten olyan valóságot kínál, amely elválaszthatatlan a világban működő szeretet „ökonómiájától”: Isten az üdvözülést kínálja fel számunkra. Ez a fogalom a kiengesztelődés és a szeretetközösség vágyára utal, amely spontán módon kiárad az ember lélek mélyéről. Az üdvözülés az Evangélium központi igazsága és a cél, amelyre az evangelizálás és a lelkipásztori tevékenység minden erőfeszítése irányul. Erre irányítják figyelmüket a keresztények, amikor a múltbeli megosztottság sebeit igyekeznek gyógyítani. Ezért a Szentszék örömmel rendezte meg 1999-ben a Husz Jánosról szóló nemzetközi szimpóziumot, amellyel elő kívánta segíteni az összetett vallástörténeti vitát Csehországban és Európában egyaránt. Imádkozom, hogy az ilyen jellegű ökumenikus kezdeményezések nemcsak a keresztény egység terén hozzanak gyümölcsöket, de az európai társadalmak javára is váljanak – hangsúlyozta a pápa.

Majd XVI. Benedek rámutatott, hogy a keresztények nyerjenek ösztönzést abból a tényből, hogy Európa keresztény gyökerei továbbra is hatással vannak és táplálják a közéletet. A keresztények ne rettenjenek meg a világtól, hanem bátran osszák meg másokkal a rájuk bízott igazságok kincseit. Bátran hívják az embereket a radikális megtérésre, amely a Krisztussal való találkozásból származik és egy új élethez vezet el a kegyelemben.

Ebből a szempontból jobban megértjük, hogy a keresztényeknek miért kell másokhoz csatlakozniuk azért, hogy emlékeztessék Európát gyökereire. A gyökerek ugyanis továbbra is spirituális és erkölcsi táplálékot biztosítanak a kontinensnek, amely lehetővé teszi, hogy jelentőségteljes párbeszédbe kezdjen más kultúrák és vallások embereivel. Pontosan azért, mert az Evangélium nem egy ideológia, nem zár merev kategóriákba egy dinamikusan fejlődő társadalmi és politikai valóságot. Túllépve a világ viszontagságain, minden korban új fényt vet a személy méltóságára.