A templomot 1611-13 között építették a német lutheránusok számára azon a helyen, ahol
1584 óta létezett a Szentháromságnak szentelt kápolna, amely túl kicsinek bizonyult
a hívek számára. Az ellenreformáció győzelme után II. Ferdinánd császár a Sarutlan
Karmelita Rendnek adta át a templomot, amelyet a Győzedelmes Szűz Máriának és Padovai
Szent Antalnak szentelnek. Az elnevezés az 1620. november 8-án lezajlott fehér-hegyi
csatában a katolikus sereg jelszavára utal. Ez a csata végleges vereséget jelentett
a protestáns államok koalíciója számára.
A templom késő-reneszánsz stílusban
épült, később a karmelita kolostor része lett és átalakításokon esett át, amelynek
köszönhetően Prága barokk egyházi épületeinek első példájává vált. 1784-ben az egyházi
rendek felszámolásával a templom a Máltai Lovagrend kezelésébe került. 1993-ban Miloslav
Vlk bíboros kérésére visszakapta a karmelita rend. A templom belsejében található
a Prágai Kis Jézus szobor és a brazíliai Aparecidai Szűz Máriának egy másolata.