„A vallási és polgári közösségekben nincs helye a hazugságnak és az önzésnek” – mondta a pápa a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor

Szeptember 20-án délben, XVI. Benedek pápa Castel Gandolfo-i rezidenciája ablakából köszöntötte az Úrangyala elimádkozására összegyűlt híveket. A Szentatya arra buzdította őket, hogy merítsenek Isten bölcsességéből. Elítélte azokat az irányzatokat, amelyek nem tartják tiszteletben az igazságot, engednek a gyűlölet és a bosszú kísértésének. Beszédében többek között fájdalmát fejezte ki a kabuli merénylet áldozataiért, valamint bejelentette közelgő csehországi látogatását. Hangsúlyozta, hogy a Cseh Köztársaságnak, csakúgy, mint egész földrészünknek, szüksége van a hit és a remény visszaszerzésére.

A pápa felhívása mindenkihez szólt, különösen azokhoz, akik a vallási és polgári közösségekben, a társadalmi és politikai, valamint nemzetközi kapcsolatokban a béke előmozdítására kaptak meghívást. Napjainkban gyakran tapasztalhatjuk, hogy nem tartják tiszteletben az igazságot és az adott szót, terjed az agresszivitás, a gyűlölet, a bosszúállás. Ez részben a tömegtársadalmak dinamikájának következménye. Ha azonban Isten szeretetének kristálytiszta forrásából merítjük a szív bölcsességét, akkor megtisztulhatunk a hazugság és az önzés salakjától.

A pápa a vasárnapi szentírási szakaszhoz, Szent Jakab leveléből vett idézethez fűzte gondolatait. Az apostol szembe állítja egymással a valódi és az álbölcsességet. Az utóbbi „földi, érzéki, sőt ördögi”, míg az a bölcsesség, amely „fölülről származik, először is ártatlan, aztán békeszerető, szerény, engedékeny, (jórahajló), irgalommal és jótékonysággal teljes, nem kérkedő és nem alakoskodó.” (Jk 3,17).
A Szentatya rámutatott, hogy a Szentírás az emberi lét erkölcsi szempontjaira hívja fel figyelmünket egy olyan valóságból kiindulva, amely megelőzi magát az erkölcsöt, mivel maga a valódi bölcsesség. Istentől származik, ezért nincs rá szüksége, hogy az emberekre kényszerítse magát, hiszen magába foglalja az igazság és a szeretet legyőzhetetlen erejét. Ezért tehát békés, szelíd és engedékeny, nem részrehajló, hanem türelmes és nagylelkű.

Ahhoz, hogy a békén munkálkodjunk, nekünk magunknak is a béke embereinek kell lennünk – hangsúlyozta XVI. Benedek. Ha mindenki a saját környezetében, szándékaiban, szavaiban és tetteiben visszautasítaná a hazugságot és az erőszakot, ha a tisztelet, a megértés és a nagyrabecsülés érzelmeit táplálná mások irányában, talán hatékonyabban tudna szembenézni a mindennapi élet problémáival.

Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya a világ számos helyét érintő konfliktusokra utalt. Szinte minden nap tragikus hírek érkeznek katonák és polgári személyek erőszakos haláláról. Olyan tényekről van szó, amelyekhez soha nem szokhatunk hozzá, és amelyek mély aggodalommal töltik el azokat a társadalmakat, amelyek szívükön viselik a béke kérdését.

„Ezekben a napokban az afganisztáni rendkívül súlyos merénylet, amelyet olasz katonák ellen követtek el, mély fájdalommal töltött el” – folytatta beszédében a pápa. Imáival csatlakozik az elhunytak családjaihoz, a polgári és katonai közösségekhez.

A Szentatya részvétéről biztosította azokat a nemzetközi békefenntartó erőket is, amelyek a közelmúltban szenvedtek el hasonló erőszakos tetteket. Arra buzdította a híveket, hogy csatlakozzanak a polgári lakosságért mondott imáihoz. Ismételten a nemzetek közötti szolidaritás előmozdítására szólított fel mindenkit, szemben az erőszak és a halál logikájával.

Utalással „Caritas in veritate” k. enciklikájának tanítására arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy szorgalmazza az igazságosságot, a kiengesztelődést, a békét, a népek fenntartható fejlődését, a kölcsönös szeretetből és megértésből kiindulva.
A Szentatya ezután bejelentette, hogy szeptember 26-a és 28-a között apostoli látogatást tesz a Cseh Köztársaságban. Felkeresi Prágát és Brno városát, valamint Stará Boleslav helységet, ahol Szent Vencel, a cseh nemzet fő védőszentje vértanúságot szenvedett. A Cseh Köztársaság földrajzilag és történelmileg is Európa szívében helyezkedik el.

Az elmúlt évszázad drámái után ma arra van szüksége, csakúgy, mint az egész földrésznek, hogy ismét tudjon hinni és remélni – mondta a pápa, majd így folytatta: „Szeretett elődöm, II. János Pál nyomán, aki három alkalommal is felkereste ezt az országot, én is lerovom tiszteletemet azok előtt, akik régen és a közelmúltban hősies tanúságot tettek az Evangéliumról. Mindenkit arra buzdítok majd, hogy haladjon a szeretet és az igazság útján. Már most köszönetet mondok mindazoknak, akik imáikkal kísérik utamat, hogy Isten adja rá áldását és tegye gyümölcsözővé”.

A Szentatya anyanyelvükön köszöntötte a francia, angol, német, spanyol, lengyel, cseh és szlovák zarándokokat. A Csehországból érkezett híveket arra buzdította, hogy továbbra is imádkozzanak apostoli látogatása eredményességéért: járuljon hozzá, hogy a cseh nép megerősödjön a hitben, reményben és szeretetben.