A pápa öt új püspököt szentelt a Szent Péter bazilikában – „Vezessétek el az embereket Istenhez” – buzdította őket homíliájában

Szombaton délelőtt XVI. Benedek pápa a következő prelátusokat szentelte püspökké:
Gabriele Giordano Caccia, libanoni nuncius, Franco Coppola, Burundi apostoli nunciusa, Pietro Parolin venezuelai nuncius, Raffaello Martinelli, a Róma közelében fekvő Frascati püspöke, valamint Giorgio Corbellini, az Apostoli Szentszék Munkaügyi Hivatalának elnöke.

A Szentatya homíliájában a hűség, az óvatosság, a jóság erényeit emelte ki, amelyek Isten szolgáinak jellemzői. Az új főpásztorok ne a maguk javát keressék, hanem szolgáljanak másokat Isten nevében és Istenre tekintve. Ez Jézus Krisztus küldetésének és papságának legalapvetőbb lényege. A püspökök vigyék el a világba az evangéliumi jó hírt, az igazi szabadságot és reményt, amely az embert élteti és meggyógyítja.

A pápa a püspöki identitásról szóló elmélkedésében Szent Pál kérdéséből indult ki, amelyet a korinthusi egyházban fejet ütő pártoskodás láttán tett fel. Mit jelent az, hogy Apostol? „Mit számít Apolló? Mit számít Pál? Csak szolgák, akik a hitre vezetnek, úgy amint nekik az Úr megadta” (1 Kor 3,5).
A kérdésre maga az Úr adja meg a választ, megjelölve azt a három alapvető tulajdonságot, amely helyes szolgálatához szükséges. Ezek közül az első a hűség, annak tudatában, hogy az egyház nem a mi egyházunk, hanem Istené.

A szolgának el kell számolnia azzal, hogy hogyan kezelte a rábízott javakat – mondta homíliájában a Szentatya. A püspökök ne keressék a hatalmat, a kiváltságokat, a nagyrabecsülést. Irányítsák az embereket Jézus Krisztus, az élő Isten felé. Ezzel elvezetik őket az igazságra és a szabadságra. A pápa megállapította, hogy a polgári társadalomhoz hasonlóan az egyházban is sokan vannak, akiket felelősséggel ruháztak fel, de akik nem a közösség javát, hanem saját hasznukat keresik.
Jézus Krisztus szolgájának hűsége azt jelenti, hogy nem akarja a hitet a kor divatjaihoz igazítani. Csak Krisztusé az örök életet adó tanítás, amelyet a püspököknek el kell vinniük az emberekhez. Ez a fajta hűség nem terméketlen, nem statikus, hanem kreatív – fejtette ki XVI. Benedek.

A másik jellemvonás, amelyet Jézus kér szolgájától, az az óvatosság. Az óvatosság alázatos, fegyelmezett és éber értelmet követel, amely nem hagyja magát elkápráztatni előítéletek által. Nem ítélkezik vágyak és szenvedélyek szerint, hanem az igazságot keresi, még ha az kényelmetlen is. Az óvatosság azt jelenti, hogy az igazságot keressük, és annak megfelelően cselekszünk. Az óvatos szolga mindenekelőtt az igazság és az őszinte értelem embere. Isten, Jézus Krisztus révén szélesre tárta előttünk az igazság ablakát, amely emberi erőfeszítéseinkkel szemben gyakran szűknek és homályosnak bizonyul.

A püspökök hagyják, hogy Krisztus igazsága alakítsa át őket, így valóban olyan emberekké válnak, akik ítéleteiket nem részleges esetlegességek, hanem a teljesség alapján hozzák meg. „Ne hagyjuk, hogy személyes leleményességünk kis ablaka vezessen bennünket. Abból a nagy ablakból nézzük a világot és az embereket, amelyet Krisztus nyitott meg az igazság egészére. Így ismerjük fel, hogy mi az, ami valóban számít az életben” –mondta homíliájában a pápa a püspökszentelés szertartásán.

Végül a jóság tulajdonságát elemezte. Csak Isten jó a szó teljes értelmében – hangsúlyozta. A teremtményben a jóság tehát szükségszerűen az Isten felé való irányultságon alapul. A jóság olyan mértékben nő, amilyen mértékben egyesülünk lelkünkben az élő Istennel. A jóság feltételezi, hogy élő szeretetközösségben vagyunk Istennel és vele való belső egységünk egyre növekszik.

A pápa végül emlékeztetett rá, hogy szeptember 12-e Mária szent nevének liturgikus ünnepe. A nyugati hagyomány a „Tenger Csillagaként” szólítja meg Máriát. Amikor az éjszaka áthatolhatatlannak látszik, egészen közelről láthatjuk azt a fényt, amelyet Mária gyújtott meg, amikor így szólt: „Íme, az Úrnak szolgáló leánya”. A Szűzanya jóságában Isten jóságát ismerjük fel emberi formában.

Homíliája végén XVI. Benedek így fohászkodott az újonnan szentelt püspökökért: „Imádkozzunk, hogy váljatok hűséges, óvatos és jó szolgákká és így egy napon meghalljátok a Történelem Urának szavát: te hűséges, derék szolga, menj be urad örömébe”.