„Emberek és vallások párbeszéde” Assisi szellemében - a Sant’Egidio közösség krakkói találkozója

Szeptember 6-a és 8-a között került sor a nemzetközi összejövetelre a második világháború kitörésének 70. évfordulóján. Kedden délelőtt a mintegy 500 résztvevő elzarándokolt Auschwitz-Birkenau-ba, hogy a haláltáborban csöndes menetben emlékezzen az áldozatokra. A találkozó a krakkói óváros piacterén, kedden este közös békeimával zárul.

A Sant’Egidio közösség idén II. János Pál városát választotta az összejövetel színhelyéül, amelyet minden évben megrendeznek a Wojtyła pápa által 1986-ben Assisibe összehívott vallásközi találkozó folytatásaként.

A különféle nemzetek, vallások, intézmények és társulatok nevében érkezett résztvevők szeptember 6-án, vasárnap hosszú tapssal fogadták XVI. Benedek pápa hozzájuk intézett üzenetét.

A találkozót Marco Impagliazzo, a Sant’Egidio közösség elnökének szavai nyitották meg. Az elnök köszöntötte mindazokat, akik Lengyelországból, továbbá számos európai, afrikai, amerikai és ázsiai nemzet képviseletében érkeztek Krakkóba, hogy közösen imádkozzanak a békéért. Idézte II. János Pál 1986-ban Assisiben mondott szavait, miszerint „a béke olyan építési terület, amely nyitva áll mindenki számára”. A lengyel pápa prófétai szavai, kezdeményezése nélkül nem került volna sor a krakkói találkozóra, nem haladt volna előre ilyen mértékben a világvallások közötti párbeszéd.

Michael Schudrich, lengyel főrabbi a „Nem feledhetjük Auschwitzot” témájú kerekasztal beszélgetésen elmondta: minden alkalommal, amikor a Holokausztra emlékezünk, amikor felidézzük zsidók, lengyelek, cigányok és mások lemészárlását, eltávolítjuk annak a lehetőségét, hogy az auschwitzi szörnyűségek megismétlődhessenek.

Európa küldetése, hogy új humanizmust teremtsen, hogy a megújulásra tett ígéretek erősebbnek bizonyuljanak a halál csíráinál – ez volt a javaslata Paul Poupard bíborosnak, a Kultúra Pápai Tanácsa nyugalmazott elnökének, aki a következő témában szólalt fel: „Húsz évvel 1989 után, mi a küldetése Európának a világban?” A bíboros utalt a földrészünket jelenleg sújtó kulturális válságra, majd feltette a kérdést:
„Milyen célkitűzés megvalósításán fáradozzunk, ha már nem tudjuk, mi az ember?” Csakis kizárólag az ember nyithatja meg a jövő felé vezető utakat, csak ő hívhat meg bennünket határok nélküli távlatok felé, szemellenző nélküli, korlátlan szeretetre. Poupard bíboros megállapította, hogy korunk kultúrája elbizonytalanodott az értékeket illetően, kétségbe vonja létjogosultságát, elvesztette reményét, amely nélkül azonban nem érdemes élni. Európa, küldetésének megfelelően, értelmesen és bátran folytasson termékeny párbeszédet a kultúrákkal és vallásokkal. Húsz évvel a berlini fal leomlása után, annyi csalódást követően arra kaptunk meghívást, hogy közösen építsük földrészünkön az új humanizmust – mondta Krakkóban Paul Poupard bíboros.

Hétfőn mintegy 300-an szólaltak fel különféle kulturális, politikai, gazdasági és vallási témákat illetően. A párbeszéd vezérfonalát a 70 évvel ezelőtt kirobbant második világháború jelentette.

Andrea Riccardi olasz történész, a Sant’Egidio közösség alapítója hangsúlyozta: a békéért fáradozni nem utópia. Ezt bizonyítja, hogy Assisi lelkisége visszatért Lengyelországba húsz évvel a kommunista rezsimek bukása után. A Sant’Egidio közösség ugyanis éppen 1989-ben Varsóba hívott össze egy vallásközi imatalálkozót, kevéssel a berlini fal összeomlása előtt.

Ma Európa végleg maga mögött hagyta a háború borzalmait, a béke munkásainak köszönhetően – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki vasárnap a krakkói Jagelló egyetem nagytermében szólalt fel.

Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek kifejtette, hogy a békét nem lehet egyszer s mindenkorra megvalósítani. Erre emlékeztetnek a békét veszélyeztető mindennapos fenyegetések, amelyek Afganisztánból, Irakból, számos afrikai országból érkeznek.
A krakkói találkozón külön foglalkoztak a fekete földrésszel, amelyet politikai és gazdasági válság sújt, sürgető a humanitárius és egészségügyi helyzet megoldása.

Benoit Alowonou togói püspök annak a véleményének adott hangot, hogy a vallások és népek közötti párbeszéd életbevágóan fontos kihívás emberek milliói számára.

Michael Camdessus, a Nemzetközi Pénzalap volt elnöke szerint az egész világot érintő gazdasági válság egyik oka a széles körben elterjedt relativizmus.

David Rosen rabbi a párbeszédről szólva annak alapelemét, a másik iránti tiszteletet emelte ki. A politikusok gyakran közömbösek a vallások által képviselt értékekkel szemben – tette hozzá az Amerikai Zsidó Közösség vallásközi felelőse.

Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke helyszíni tudósítónknak adott interjújában kifejtette, hogy Európában még nem gyógyultak be teljesen a sebek. Elég, ha a muzulmánok és keresztények, muzulmánok és zsidók közötti ellentétekre gondolunk. A harmadik világban is számos konfliktus dúl. A keresztények feladata, hogy párbeszéddel és imával hozzájáruljanak ezeknek a konfliktusoknak a megoldásához. Kasper bíboros arról számolt be, hogy jól haladnak előre a megbeszélések az ortodoxokkal. A protestánsokkal nehezebb a helyzet, bár az új mozgalmakkal, mint a karizmatikusok vagy a pünkösdisták, már megkezdődött a párbeszéd.

Vincenzo Paglia olasz püspök, aki annyi év óta a közösség főlelkésze, a találkozók közös nevezőjeként II. János Pál szavait jelölte meg. 1986. október 27-én a pápa kifejtette: a béke megvalósítása nem pusztán a politikusok vagy a diplomaták feladata, hanem minden jóakaratú ember, különösen a hívek felelőssége.

Crescenzio Sepe bíboros, nápolyi érsek fontosnak tartja, hogy a krakkói találkozó külön foglalkozott a fekete földrésszel. Afrika problémáit az egész egyházi közösség magáénak érzi. Erre utalt a Szentatya apostoli látogatása is. Nem segélyekkel kell megoldani a kontinenst sújtó válságokat, hanem meg kell teremteni az afrikaiak számára a gazdasági önmegvalósítás lehetőségét – fejtette ki Sepe bíboros a Sant’Egidio közösség krakkói találkozóján.