A pápa látogatása Viterbóban és Bagnoregióban: Szent Bonaventura Isten fáradhatatlan keresője, a remény hírnöke

Az egynapos lelkipásztori látogatást követően a Szentatya vasárnap este visszatért Castel Gandolfo-i nyári rezidenciájára. A pápák városában közel 15 ezer hívő vett részt a Szentatya által bemutatott délelőtti szentmisén. A szertartást és az Úrangyala imádságot követően XVI. Benedek felhívta a figyelmet, hogy az emberiség soha ne felejtse el a II. világháború és a Holokauszt tragédiáját. A délután folyamán ellátogatott a Szent Róza kegyhelyre, hogy lerója tiszteletét a szent földi maradványai előtt. Ezt követően a Viterbo közelében található Bagnoregióban Szent Bonaventura kar ereklyéje előtt imádkozott. A ferences Istenkeresőt a remény tanúságtevőjének nevezte.

A pápa számára a bagnoregiói látogatás saját lelki és intellektuális múltjába tett utazást jelentett. Szeretettel emlékezett meg a ferences Szent Bonaventuráról, akit egyik mesterének tekintett teológiai képzésében. Isten fáradhatatlan keresője, a teremtett világ angyali éneklője, a remény hírnöke. Így jellemezte XVI. Benedek a szentet. Idézett egyetemi habilitációs dolgozatából, amelyben hangsúlyozta: „Bonaventura gondolkodásának és misztikus feszültségének minden lépését a bölcsesség felé irányítja, amely az életszentségben teljesedik ki”. A bölcsesség elmélyült keresőjére és kedvelőjére emlékezve a pápa ösztönözte a teológusokat és elismerését fejezte ki szolgálatukért.

XVI. Benedek kiemelte, hogy szükség van egy ún. „megbízható reményre” a jelenlegi nehézségek leküzdéséhez. Abban bizakodik, hogy az emberek újra felfedezik majd a teremtett világ szépségét, mint isteni ajándékot. A papokat arra hívta, hogy tanuljanak e nagy egyházdoktortól és mélyítsék el a Krisztusban gyökerező bölcsesség tanítását. A pápa Viterbóban és Bagnoregióban is azt kérte a hívektől, hogy imádkozzanak a papokért, a szeminaristákért és a hivatásokért.

XVI. Benedek a vasárnap délelőtti szentmisén mondott homíliájában Krisztus befogadására bátorított. Három prioritást fogalmazott meg a viterbói helyi egyház számára: a hitoktatást, a hitről való tanúságtételt és az Isten által adott jelek figyelembe vételét. A pápa emlékeztetett a helyi egyetem és a teológiai-filozófiai intézet fontos oktató szerepére. Kiemelte Szent Rosa Venerini alakját, akit három éve emelt az oltár dicsőségére, mint az itáliai női iskolák megalapítója. Továbbá megemlékezett Mario Fani-ról, aki Viterbóban hozta létre a Katolikus Akció mozgalmat.

„Kedves viterbói egyház! Krisztus, aki az Evangéliumban megnyitja a fülét és feloldja a nyelvét a süketnémának, nyissa meg szívedet. Adja meg az Isten szava meghallgatásának örömét, az Evangélium hirdetésének bátorságát és Arcának, valamint szépségének felfedezését” – mondta a pápa.

A világi hívőkhöz, a fiatalokhoz és a családokhoz fordulva a pápa arra buzdította őket, hogy tartsanak ki a keresztény hivatásban. Éljék az Evangéliumot az emberi családdal való szolidaritásban. Ez a szociális elkötelezettségben, a politikai tevékenység szolgálatában és az átfogó emberi fejlődésben nyilvánul meg. A Szentatya végül figyelmeztetett az önzésből fakadó magány és a kommunikáció hiányának veszélyeire.