„Isten jósága megmenti a világot a rossztól” – mondta szerda délelőtti katekézisében
a pápa
XVI. Benedek az első szeptemberi általános pápai kihallgatást a vatikáni VI. Pál teremben
tartotta meg mintegy 8000 zarándok részére. Az audiencián, amelynek végén visszatért
Castel Gandolfo-i nyári rezidenciájára, egy középkori bencés apát, Szent Odó alakját
idézte fel.
A magyar hívekhez a következő szavakat intézte XVI. Benedek pápa: „Most
a magyar zarándokokat köszöntöm, Isten hozott Benneteket! Ez a római út erősítsen
meg hitetekben. Szívesen adom rátok apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!“
A
Szentatya katekézisének középpontjában Szent Odó középkori francia szerzetes állt,
aki a nyolcadik és a kilencedik század fordulóján élt. Mértékletessége, amely ellentétben
állt kora társadalmának túlkapásaival, ma is példaértékű. Szent Odó olyan korban élt,
amelyben csodálatos módon elterjedt Európában a monasztikus élet, Szent Benedek lelkisége.
Azokban az évszázadokban az egész földrészen megsokszorozódtak a kolostorok és széles
körben elterjedt a keresztény lelkiség. Szent Odó szerzetest magával ragadta a bencés
lelkiség, továbbá fiatal korától kezdve érzékelte Szűz Mária, az Irgalom Anyja lelki
közelségét. Tours-i Szent Márton közvetlen környezetében nőtt fel, majd a Clunyi apátságba
kérte felvételét, amelynek 927-ben apátjává választották.
Személyisége nagy
hatást gyakorolt az európai kolostorokra, főleg nagy erényeinek köszönhetően, mint
a türelem, a világ megvetése, a szegények iránti figyelem, a fiatalok lelki gondozása,
az idősek tisztelete. Szent Odó korának szellemiségével ellentétben, mély imádattal
fordult Krisztus Teste és Vére felé. Sajnálattal állapította meg, hogy kortársai hanyagul
ünneplik az Eucharisztiát, amely pedig magába foglalja a világ egész üdvösségét. A
középkori bencés apát egyfajta reformerként, újítóként lépett fel a társadalomban
széles körben elterjedt rossz szokásokkal, bűnökkel szemben. Arra sürgette kortársait,
hogy radikálisan változtassanak életstílusukon, amelyet hasson át az alázat. Arra
buzdította őket, hogy szakadjanak el a tiszavirág életű evilági dolgoktól és csatlakozzanak
az örökkévalóság értékeihez.
Szent Odó szigorúsága azonban csak látszólagos
volt. Nagy jósága az isteni jósággal való kapcsolatból fakadt. A tetterős, ugyanakkor
szeretetre méltó középkori apát, hatékony cselekedeteivel arra serkentette kora szerzeteseit
és világi híveit, hogy határozott léptekkel haladjanak előre a keresztény tökéletesség
útján. Jósága, hitből fakadó öröme, a világ bűneivel való szembeszállása érintsék
meg szívünket, hogy mi is megtaláljuk azt az örömet, amely Isten jóságának forrásából
fakad – mondta szerda délelőtti katekézisében a pápa. A Szentatya a világnyelveken
is összefoglalta katekézisét, majd a lengyel zarándokokhoz intézett köszöntésében
felidézte a második világháború kitörésének 70. évfordulóját. „Az emberek emlékezetében
továbbélnek az emberi tragédiák és a háború abszurditása. Kérjük Istent, hogy a megbocsátás,
a béke és a kiengesztelődés hassa át az emberek szívét. Európának és a világnak ma
a szeretetközösség lelkiségére van szüksége. Építsük ezt Krisztusra és Evangéliumára,
a szeretet és az igazság alapjaira” – mondta a Szentatya.
A szerda délelőtti
általános kihallgatás végén a pápa köszöntötte többek között az „Antonianum” Pápai
Egyetem és a Thesszaloniki „Arisztotelész” Egyetem által közösen szervezett keresztényközi
szimpózium résztvevőit. Annak a kívánságának adott hangot, hogy a Szent Ágoston alakjához
fűződő megbeszélések gyorsítsák meg a katolikusok és ortodoxok közötti teljes szeretetközösség
megvalósulását.