Az ember nagysága a nevelésben áll - Varga János atya 6. tudósítása a Rimini Meetingről

Az utolsó előtti nap programjai: Az államok jövője. Föderalizmus vagy decentralizáció? Erről a témáról beszélt Jeb Bush, Florida állam volt kormányzója, Georg Bush korábbi elnök fia.A politikus elmondta, szívesen látna az Egyesült Államokban is egy Meetinget azoknak, akik valami nagy dolog részesei akarnak lenni. A kérdésre, hogy a szubszidiaritás megoldás lehet-e a társadalmi problémákra azt válaszolta: Kapcsolat van a kormányok tevékenysége és a személyek szabadsága között. Minél erősebb az állam, annál jobban gyengül az egyén felelőssége a társadalmi kérdések megoldásában.

A Meetingen részt vett Carl A. Anderson a Kolumbusz Lovagok legfőbb elöljárója is, aki XVI. Benedek pápa legújabb enciklikáját távlatosnak nevezte, és kifejtette a „Caritas in veritate”, nem egyszerűen a szabad piac és a kapitalizmus kritikája, hanem eszköz egy erkölcsös rend megteremtéséhez mindkettő számára. Ez az enciklika: amint XIII. Leo pápa „Rerum novarum”-ja a közjó témáját hozta szóba egy történelmi pillanatban, amikor az a nemzetközi pénzügyi életben teljesen háttérbe szorult - hangsúlyozta.

Már tavaly is nagy sikere volt az oktatásügyi témának. A tudatosság és felelősség szép megmutatkozása volt, hogy több mint egy órával a kezdés előtt százak, főként fiatalok álltak a terem bejáratához, mert élőben és nem kivetítőkön keresztül akarták látni a találkozót.

A legfőbb vonzerő Franco Nembrini, a diákok körében is népszerű pedagógus volt, a Comunione e Liberazione keretében létrejött Nevelési Művek Társasága alapítvány vezetője, amely több száz iskolát egyesít, amelyek Don Giussani karizmája, másképp mondva a CL lelkisége szerint működnek. Az alapítvány munkacsoportja egy dokumentumot dolgozott ki, amelynek címe: „Az iskola, amely a jövőről szól”. Mariastella Gelmini, oktatási miniszterrel egyetértettek abban, hogy az ember nagysága a nevelésben áll, és ehhez a politikának minden lehetőséget meg kell adnia, az oktatásügy nem pénz, hanem elkötelezettség kérdése. Nem kiváltságokat kérünk az iskolák számára - mondta Nembrini, hanem a nevelés szabadságát, amelyet – mint fogalmazott - körömszakadtáig védeni akar, hasonlóan Don Giussanihoz, aki annak idején azt mondta: tegyetek velem bármit, kergessetek el ruhátlanul, de hagyjátok, hogy nevelhessek.

Túl a krízisen? Nagy érdeklődés kísérte ezt a találkozót. Enrico Letta demokrata párti képviselő elmondta: nem hihetjük, hogy a válságra az egyes államoktól fog jönni a megoldás. Európában kell gondolkozni. A politikát katedrális építéshez hasonlította. Régen sem tudta senki, hogy megéri-e mire felépül a katedrális, de mégis elkezdtek építkezni. Rövidtávon talán nem sok eredmény látszik, de hosszútávra kell tekinteni.

Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter a Meeting mottójából indult ki: „A megismerés mindig egy esemény”. Idézte a „Caritas in veritate” enciklikát: „a mai világ a gondolat és a látomás hiányától szenved.” Az új század nem az előző folytatása. Szükséges tehát új eszközöket és elképzeléseket meghatározni, hogy szembe nézhessünk a jövővel.

Az új enciklika, átfogó társadalmi kategóriáival és a személy központba állításával utat mutat a politikának a jövő építésére vonatkozóan. A miniszter idézte Roosveltet: „a családokat kell megmenteni, nem a bankokat.” A válság okozta problémákat nem Olaszország fogja megoldani, hanem az olasz emberek – mondta.

A mai keresztény üldözésekről szóló kerekasztal-beszélgetésben elhangzott: minden kisebbség veszélyeztetett, de különösen a keresztény és különösen a muszlim közegben, mint például Irakban, ahol akár teljesen eltűnhetnek a keresztények. A fundamentalizmus és a terror a kisebbségeket, a leggyengébbeket sújtja.

A keresztények üldözésének a vallási mellett politikai okai is vannak - mondta Mario Mauro A hatalom nem szereti a keresztényt, mert szabad ember, aki szabadságot követel mindenkinek. Mauro felhívta a figyelmét néhány a Nyugaton tapasztalható diszkriminációra, amelyekből a jövőben akár keresztényüldözés lehet. A találkozó végén Jézus és a káld közösség nyelvén, arámul imádkozták el a Miatyánkot.

Joseph Weiler, beállította a Meeting rekordját, ami az előadása hosszát illeti: két óra negyvenöt perc. A megismerés a Bibliában mindig egy esemény címmel Ádám és Éva megkísértésének történetéről és Jákob alakjáról osztotta meg gondolatait a türelmes és figyelmes hallgatósággal.

A zsidó hagyomány úgy mondja – idézte fel - , hogy minden Isten kezében van, kivéve az Isten-félelem. Az emberi szabadsághoz hozzá tartozik, hogy nemet mondhat Istenre. Másfelől a korlátok nélküli szabadság ténylegesen nem szabadság, hanem rabság. Isten azért adja a törvényt, hogy felkeltse a mi szabadságunkat. Második témaként Weiler feltette a kérdést, miért éppen Jákob lett Izrael, atyja a választott népnek, azaz nekünk, akik a zsidó-keresztény hagyomány részesei vagyunk? Jákobbal azonosíthatjuk magunkat – adta meg a választ – Istenben nem kételkedik, de magában állandóan, tele van bizonytalansággal.

Weiler ezúttal nem mint a jog nemzetközi hírű professzora, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának tagja beszélt, hanem Don Giussani emlékének, adózva hitének bölcsességével magyarázta azt a drámát, ami Isten és az ember szabadsága között feszül.

Carlo Camnasio a Philips vezető menedzserre is a Meeting vendége volt: Vállalkozók, tanuljatok Galileitől! – mondta szellemesen. Az innováció a személyek szükségleteire adott válasz lehetősége a valóság alapján. Galilei számára a megismerés azt jelentette, hogy a valóságot faggatta - fogalmazott. Az egyedi szükséglet jele egy nagyobb szükségletnek. Ha elérünk egy célt, rögtön ott a felismerés: ez nem elég. A továbbindulás szükségessége jelez egy vágyat valami több után. Ez a valóságban ott lévő többlet egybeesik a ténnyel, hogy a valóságnak van egy Teremtője. De ezt csak lassan érthetjük meg – idézte Lewist – behatolva a dolgok szívébe.

A 30. Rimini Meeting utolsó teljes napjának estéjén ünnep volt, amelyen megjelent a Comunione e Liberazione régi nagy barátja és a Meetingek állandó résztvevője Guilio Andreotti volt miniszterelnök, örökös szenátor. Az olasz belpolitika doayen-jét itt köszöntötték 90. születésnapja alkalmából. Andreotti így fogalmazott: „engem a Meetingre való visszatérés a valósággal kapcsolatos helyes magatartásra emlékeztet”.

A Meeting színes kavalkádjához hozzátartoznak a standok, ahol az érdeklődőket rövid programokkal, játékokkal, apró ajándékokkal, információs anyagokkal várják. Környezetvédelem, egészségügy, közlekedésbiztonság, gasztronómia, könyvkiadás, kultúra, vallásos, szociális és karitatív tevékenység a legmeghatározóbb témák. A Meeting óriási könyvesboltjában széles a kínálat az olvasható illetve a hangzó anyagokból, a teológia, az irodalom, a művészetek területén. A mostani és a legutóbbi Meetingek témái ugyanúgy megtalálhatók a polcokon, mint Don Giussani könyvei vagy a XX.-XXI. század Egyházának kiemelkedő alakjaitól származó művek.

A Meeting során két filmet is vetítettek: Andrzej Wajda, a XX. Század egyik nagy tragédiáját bemutató 2007-es filmjét: a Katyn-t és Clint Eastwood 2008-as, utolsó alkotását, a Gran Torino-t, amely az idős művész vallomása arról, hogy élet és halál, öröm és bánat csak az emberi kapcsolatokban érthető meg.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!