A tudomány és a nevelés feladata az igazság keresése – Varga János atya 5. tudósítása a Rimini Meetingről

„A megismerés mindig egy esemény”. Naponta sokszor felhangzik a mottó és nincs hiány a gondolat kifejtésében sem.

Mi történt csütörtökön?

Elemi tapasztalat és a természetjog - Robert George, a Princeton Egyetem professzora; Mary Ann Glendon, az Egyesül Államok korábbi szentszéki nagykövete, a Harvard Egyetem jogi professzora és a Pápai Társadalomtudományi Akadémia elnöke beszélgettek.

George elmondta: A jog nem a hatalom műve, hanem az emberé. Korunk egyik hibája, hogy a jogrendszert gyakran az embertől független valóságként értelmezik. A megismerés a természetjogban egy esemény, amely az emberi cselekvésnek köszönhető, az ember az értelmét használva ismeri fel a cselekvésben nap mint nap. Amikor erkölcstelenségről beszélünk, inkább értelmetlenségről kellene, mert az erkölcstelen ember a saját értelme ellen cselekszik.

Glendon arról beszélt: az értelmet meg kell tisztítani, hogy szabad legyen. Az esemény, amely a megismerést megtisztítja, abban az értelemben, hogy megszabadítja az ideológiáktól, előítéletektől, nem szükségszerűen valami, hanem valaki, egy tanú – fejezte be a professzorasszony.

2009-ben az ENSZ az asztronómia nemzetközi évét hirdette meg, abból az alkalomból, hogy 400. éve tette Galileo Galilei első csillagászati megfigyeléseit, amelyeket a Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök) című rövid értekezésében foglalt össze. Ennek alkalmából készült a Meeting egyik igen látványos kiállítása, sok korabeli, részben működő csillagászati eszköz hasonmásával, valamint a bolygómozgások vetítésével és videó anyagokkal. A kapcsolódó előadás címe is ugyanaz volt, mint a kiállításé: Soha nem látott dolgok – A világ újfajta látásának ragyogása és gyötrelmei…

Owen Gingerich, a Harvard Egyetem nyugalmazott csillagászati és tudománytörténeti professzora elmondta: Galilei egy olyan hittől vezérelve amelyet – mint írta – nem ismert korábban, csodálkozással állapította meg, hogy négy holdat lát távcsövével, azaz egy olyan felfedezés részese lett, amelyet meg kell osztani mindenkivel. Erre mondta, hogy „Soha nem látott dolgok!” Mint ismeretes II. János Pál tragikus tévedésnek nevezte a teológusok elutasítását, avval érvelve, hogy a földközpontú világkép a Biblia szó szerinti értelmezéséből következik. A meggyőződésesen hívő Galilei szerint a két igazság, a hit és a tudomány, soha nem ütközhetnek össze egymással. Galilei 1613-ban írt levelében kifejtette: „mind a Szentírás, mind a természet, egyformán az isteni Igéből származik”. A különböző szempontok egyértelművé teszik az egyetlen valóság sokoldalúságát, összetettségét.

Az élet mindennapi értéke – a közlekedésbiztonság volt a témája annak a beszélgetésnek, amely már résztvevői miatt is rendhagyónak nevezhető: Róma polgármestere, a közlekedési Minisztérium biztonságért felelős vezetője, az olasz Közlekedésbiztonsági Intézet igazgatója és Luigi Negri San Marino-Montefeltro püspöke. Hangsúlyozták a közösségi és egyéni felelősséget, a megelőzés az ellenőrzés kultúrájának szükségességét, a közöny és a felelőtlenség leküzdését. A nevelésnek a szabadság-felelősség kettősségében a közlekedéssel kapcsolatban is nagy szerepe van – hangzott el – a közlekedési eszközök nem szórakozásra valók. Negri a CL Mozgalom egyik régi tagja hangsúlyozta az életre vonatkozó eddigi elképzelés nem működik, nem építhetünk rá. Arra a felfogásra, hogy az ember mindent megtehet, amit akar, hogy az ember csak a vágyaira épít, és azt teszi, ami tetszik neki, ami „úgy tűnik…”. Nevelni kell az embereket – mondta – hogy az élet nem egyszerűen valami, hanem Valakihez tartozik, az élet titok, amelynek nem vagyunk az urai.

A Meeting 30 éve alatt talán egyetlen nap sem volt, amikor ne esett volna szó a nevelésről. Nevelés Amerikában - Brad Gregory, a Notre Dame Egyetem professzora és Joseph H. H. Weiler, a New York-i Egyetem jog professzora, számos amerikai és európai egyetem és intézet munkatársa, a Tikvah Zsidó Kulturális Központ vezetője tettek tanúságot a nevelés fontosságáról. Gregory kiemelte: a tudomány és a nevelés feladata az igazság keresése. Maga a szó is ’educare’ annyit tesz, mint kivezetni az addigi tudatlanságból és a meg nem értés állapotából, a megismerésre, az igazságra. Sok oktatási intézményben sajnos éppen hogy háttérbe szorítják ezt a szempontot.

Weiler professzor, fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mint idősebb testvér beszél a hallgatósághoz. Utalva Benedek pápa szóhasználatára azt mondta: a kreatív kisebbséghez tartozik, kétszeresen is, mint zsidó, és mint hívő zsidó. Megvallotta: hivőként akar élni a modern világban. Az igazi kihívás a modern világra nevelni a következő generációt, de megtartani a hűségüket. Vajon hogyan adjuk tovább a hitet? –kérdezte. Az emberek azt követik, ami trendi, de a mi életünket, hitünket követik-e? Beszélt az ortodox zsidó közösség nevelési stratégiájáról és elmondta, identitásukban központi helyet kap az iskola.

A nagy kihívás keresni és tovább adni az igazságot. Befejezésül a kérdésre, van-e remény elhangzott: igen, a 2000 éve kezdődött eltörölhetetlen esemény, aminek részesei vagyunk, mert nem szűnik meg az érvényessége.

Személy, közösség és állam címmel Tony Blair, tartott előadást, vagy inkább tanúságtételt. A volt angol miniszterelnök, aki nemrég katolizált, jelenleg a világvallások közötti összefogáson dolgozó Hit Alapítvány elnöke, a közelkeleti békefolyamatokat támogató négyek (Egyesült Államok, ENSZ, Európai Unió, Oroszország) különmegbízottja, óriási ünneplés közepette vonult be a legnagyobb előadóterembe, amely ezúttal is kicsinek bizonyult. Elöljáróban Giorgio Vittadini a Szubszidiaritás Alapítvány elnöke a 30 év egyik legjelentősebb alkalmának nevezte a találkozót.

Blair láthatólag nem csak udvariasságból nevezte kiváltságnak, hogy itt lehet a híres Meetingen és közösségben lehet a CL népével. Előadására a bátorság, a tapintat a hit és a humor volt jellemző. Hangsúlyozta a hit és a tudás egységét. Nem versenyeznek egymással, mert kiegészítik egymást és együtt mindennél nagyobbak - mondta. Amint fogalmazott „egy neofita alázatával és lelkesedésével mondom: legyetek bátrak, tartsatok ki a hitben!” A nemcsak átvitt értelemben vett forró hangulatra utalva előadása után és a kérdések előtt megköszönte az ingyen szaunát.

Elmondta az állam nem helyettesítheti az egyén felelősségét. Áttérésére vonatkozóan kifejtette a katolikus Egyházban érzi otthon magát, nem csak a tanítóhivatal miatt, hanem annak egyetemessége miatt is. Blair utalt a hit közéleti jelentőségére: „Ahhoz, hogy a társadalom harmonikusan működjön, nem elegendőek a törvények, szükséges, hogy legyen helye a hitnek is. A pénzügyi válság mutatja, hogy a profit keresése a közjóra és az egyénre nézve is ártalmas, mert materialista és hedonista alapokon nyugszik. Itt lép be a hit, mivel az ember Isten nélkül nem tudja kicsoda és hogy merre menjen. Csak az Egyház segítségével lehetünk képesek ellene kormányozni a globalizációnak.” Elmondta a kultúrák és vallások párbeszédében fontos a kölcsönös tisztelet, anélkül, hogy egybemosnánk, ami különböző. A globalizáció előnyei mellett a multikulturális társadalommal kapcsolatban hangsúlyozta: „Mindenkinek ápolni kell a saját identitását és kölcsönösen el kell ismerni és osztozni kell az értékekben. Európa zsidó-keresztény gyökerei, hagyománya éppen ezért fontos, büszkének kell lennünk rá.

Befejezésül Vittadini Mesternek nevezte Blairt, mert szenvedélyesen éli meg a hitet, mint a megismerés eszközét, amivel mindent meg lehet ítélni. A hit felelősség is, személyes, társadalmi és politikai értelemben egyaránt, amint erről – alkalmi becenevén – Mr. Szubszidiaritás tanúságot tett.

A Meeting ötödik napjának estéjén bizánci rítusú szentmisét mutatott be Padre Scalfi a Russia Christiana alapítója. Este koncert volt a közösség két éve elhunyt legendás énekes Claudio Chieffo dalaiból, „A tengernek arról a másik partjáról” címmel.

A Meeting szombaton délután zárja kapuit.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!