A szlovén főpásztorok csatlakoznak a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak augusztus
23-án esedékes európai emléknapjához
2009. április másodikán az Európai Parlament arra szólította fel a földrész országait,
hogy agusztus 23-a legyen a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak emléknapja: méltó
módon és részrehajlás nélkül róják le tiszteletüket az áldozatok emléke előtt. A szlovén
püspöki konferencia „Iustitia et Pax” Bizottsága ennek nyomán arra hívta fel az ország
lakosságát, hogy csatlakozzon az európai naphoz, megemlékezve a totalitárius és diktatórikus
rezsimek szlovén áldozatairól. Mindenekelőtt emlékezzenek a náci és fasiszta elnyomásra,
majd az azt követő forradalomra, amelyet a kommunista párt hajtott végre.
„Mi,
szlovének, olyan európai nép vagyunk, amelyre különösen nagy erőszakkal sújtott le
a fasiszta, a náci, majd a kommunista terror és erőszak” – olvassuk a nyilatkozatban,
amelyet Anton Stres maribori koadjutor érsek, a szlovén püspöki konferencia „Iustitia
et Pax” Bizottságának elnöke írt alá.
A szlovén közvélemény megfelelő módon
mond ítéletet a nácizmusról és a fasizmusról, mindkettőt visszautasítva. A totalitárius
kommunista rezsim félreérthetetlen elítélése azonban még várat magára. Ennek egyik
oka, hogy a kommunizmus Szlovéniában túl hosszú ideig volt hatalmon, elrejtve valódi
arculatát. Az Európai Parlament hangsúlyozza: egyetlen politikai szerv vagy párt sem
rendelkezik azzal a kizárólagos joggal, hogy a történelmet értelmezze, mivel egyik
sem tárgyilagos.
Az utóbbi időben, Szlovéniában megkísérlik a kommunista múlt
„rehabilitációját”, csökkenteni próbálják a rezsim felelőseinek bűntetteit. Teljesen
ellentétben áll az Európai Parlament nyilatkozatával az a tény, hogy ismét Tito-ról
akarják elnevezni Ljubljana főutcáját, valamint az, hogy még mindig nem változtatták
meg a kommunista rezsim vezetőinek emlékét őrző utca- és térneveket. Nem felel meg
az Európa Tanács 2006. január 26-án hozott 1481. számú határozata szellemének sem,
amely sürgette annak a szükségességét, hogy nemzetközi szinten ítéljék el a kommunista
rezsimet által elkövetett bűntetteket. Az említett szlovén intézkedések gúnyt űznek
a kommunista totalitarizmus minden áldozatából. A háború alatt és után megölt ezreken
túl, számos halottja volt a politikai pereknek, sokan veszítették el életüket a Goli
börtönsziget koncentrációs táborában, valamint szenvedtek évtizedeken át igazságtalanságoktól,
diszkriminációtól. Pusztán azért zárták ki sokakat a társadalmi életből, mert nem
követték a kommunista párt ideológiáját és politikáját.
Ez az augusztus 23-i
emléknap szolgálja a nép kiengesztelődését, amely csak akkor lehet valódi és tartós,
ha az igazságra épül. A szlovén püspökök „Iustitia et Pax” Bizottsága ismételten az
igazság részrehajlás nélküli keresésére, kiengesztelődésre és szeretetre buzdít. A
bizottság reméli, hogy a tömegsírok feltárása és dokumentálása tovább folytatódik
az ügyhöz méltó elkötelezettséggel és következetességgel. Arra szólítja fel az illetékes
hatóságokat és a tömegtájékoztatási eszközöket, a különféle internetes oldalakat,
hogy akadályozzák meg a rendkívül elterjedt gyűlöletbeszédet. Ez a fajta kommunikáció
alapvetően a totalitárius ideológiákhoz kapcsolódik, feleleveníti azok emlékét és
megakadályozza a kiengesztelődést, a különböző világnézetű és vallású emberek közötti
békés együttélést.