„Mária szívében csak szeretet és irgalom lakozik” – idézte az arsi plébánost a pápa
az Úrangyala elimádkozásakor
Vasárnap délben 12 órakor a pápa Castel Gandolfo-i nyári rezidenciáján a világ számos
országából érkezett zarándokokhoz intézett beszédében Mária mennybevételének ünnepéről
elmélkedett. A nyári vakáció idején ez az ünnep kiváltságos alkalom arra, hogy elmélkedjünk
az emberi lét legvégső értelméről. A mai nap liturgiája is arra szólít fel bennünket,
hogy mindig az örökös értékek felé irányulva éljünk, így osztozhatunk majd Mária,
Anyánk dicsőségében – mondta XVI. Benedek.
Arra buzdította a híveket, hogy
fordítsák tekintetüket a Szűzanya, reménységünk csillaga felé, aki megvilágítja földi
zarándokutunkat. Kövessék a szentek példáját, akik Máriához folyamodtak életük minden
körülménye között. A Szentatya utalt rá, hogy a papság évét ünnepeljük az arsi szent
plébános emlékére. Ezért most merített ennek a vidéki szent plébánosnak a gondolataiból
és felelevenítette tanúságtételét. Azt kívánta, hogy ezek a megfontolások nyújtsanak
segítséget különösen a papoknak ahhoz, hogy megújítsák szeretetüket és tiszteletüket
a Szűzanya iránt.
Életrajzírói azt bizonyítják, hogy Vianney Szent János tisztelettel,
ugyanakkor közvetlen bizalommal szólt a Szűzanyáról. „A Szent Szűz szeplőtelen, díszei
az erények, amelyek olyan széppé és kedvessé teszik a Szentháromság számára”. „Ennek
a jó Anyának a szívében csak szeretet és irgalmasság lakozik, nincs más vágya, mint
a mi boldogságunk. Elég, hogy hozzá forduljunk, és már is meghallgatásra találunk”
– mondta gyakran az arsi plébános.
Ezekből a szavakból sugárzik papi buzgósága,
apostoli lendülete. Örömmel szól a híveknek Máriáról, és soha sem fárad ebbe bele.
A mennybevétel misztériumát is hatékony képekkel ábrázolta: „Az ember a mennyek számára
teremtetett. Az ördög kettétörte az égbe vezető létrát. Urunk azonban, kínszenvedésével
egy új létrát hozott létre, amelynek felső végét a Szűzanya tartja kezében a mennyekben.”
Az
arsi szent plébánost mindenekelőtt Mária szépsége vonzotta, amely szeplőtelen mivoltából
fakad, abból, hogy ő az egyetlen bűn nélkül fogant teremtmény. Mint jó és hű pásztor,
Vianney Szent János mindenekelőtt saját maga mutatott példát a Jézus Anyja iránti
fiúi szeretetre is.
„Milyen nagy fájdalmat éreznék, ha nem jutnék az égbe!
Nem látnám soha a Szűzanyát, aki olyan szép teremtés”. Plébániáját több ízben is felajánlotta
a Szűzanyának és arra buzdította az édesanyákat, hogy tegyék ők is ezt minden reggel
gyermekeikkel – mondta a pápa. Végül a mennybe felvett Mária oltalmába ajánlotta az
egész világ papjait.
Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya franciául,
angolul, németül, spanyolul és portugálul is üdvözölte a Castel Gandolfo-ba érkezett
zarándokokat. A lengyel csoportokhoz fordulva külön köszöntötte a Jasna Góra-i és
egyéb lengyelországi Mária kegyhelyek híveit. A Boldogságos Szűz Mária mennybe vétele
arra emlékeztet bennünket, hogy hazánk az égben van. Ez földi életünk végcélja – mondta
a pápa, majd arra kérte őket, hogy ezen az ünnepen, őseik hitének megfelelően, ajánlják
a Szeplőtelen Szűz oltalmába egész nemzetüket.